Egy dunai vízlépcső építését is a lehetséges megoldások között említette szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, országgyűlési képviselője, amikor a klímaváltozás okozta aszály hatásainak lehetséges mérsékléséről beszélt.A politikus történelmi árulásnak és politikai zsákutcának nevezte, hogy a korábbi magyar kormányok kiszálltak a bős-nagymarosi vízlépcső-beruházásból; kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: elképzeléseik szerint a Duna minél délebbi szakaszán kellene megépíteni a vízlépcsőt, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű víz maradjon az ország területén.
A Duna Magyarország alatti és feletti szakaszán minden országban vannak vízlépcsők.mA Fertő vagy a Velencei-tóban, de akár a Balatonban is lehetne tárolni a Dunán érkezett víz egy részét. Dócs Dávid kifogásolta, hogy a Fidesz-kormányok alatt csak negyven kilométeres szakaszon épült meg a Duna-Tisza-csatorna, a fennmaradó száz kilométeres szakasz hiányában nem lehet a Duna vizét felfogni, és később öntözésre fordítani. Bírálta azt is, hogy az elmúlt években töredékére csökkentették a Vizet a tájba programra fordított összegeket.Dócs szerint dominóhatást indít be az aszály, hiszen miatta nem csupán vízből és ivóvízből lesz kevesebb, de elektromos áramból is.
