Furcsa hallgatni, vagy inkább meghökkentő, hogy Bruce Springsteen felesel Trump elnökkel, aki persze ezúttal is a maga bunkó módján szól vissza, többek között aszott szilvának becézte a muzsikust, mintha ő nem volna aggastyán. Springsteen az egyik legműveltebb, legtájékozottabb művész, aki hajdan megírta a Born in the USA-t, vagyis sokat tud a világtól és a saját hazájáról, de mégiscsak elmúlt 75, miért egy veterán párbajozik az ingatlan szélhámossal, aki egy ideje a választók bizalmából elnököt játszik? A hajdani lázadókról nem sokat tudunk, vagy meghaltak,vagy visszavonultak a színpadról.Bob Dylan még játszik, de ahogy tavaly Prágában láttam az O2 színpadán, korrekten eljátszotta a legutóbbi albumát, de egyetlen szót sem szólt a közönségéhez. Gondolom, a magyar rendező cég, a Live Nation nem ezért nem hívta meg, sem őt, sem Springsteent, hanem inkább azért, mert nemt udtak rajtuk eleget keresni. Más magyarázat úgyanis nincs.
Most, hogy április 12 óta új időket élünk, sok művésznek elment a kedve a politizálástól, többen vissza is fizették azokat a milliós támogatásokat, amelyeket nem érdemeltek meg, mert sem szöveget, sem zenét nem írtak, csak felvonultak, vagy csak rendszeresen hitet tettek a miniszterelnök mellett.A Pataky Attilának juttatott 250 millióról ne is beszéljünk, mert az már több biztosítékot is kivert.Hamar megtanították nekik, hogy nincs ingyen ebéd. Ám ne lapozzunk ilyen gyorsan, az előző 16 sötét évben ugyanis, amikor őket pátyolgatták, másokat megpróbáltak lehúzni a víz alá. És ehhez is kerestek hamis tanúkat. Volt vagy tán még van is, ha tettek félre egy kis pénzt propagandára, egy Andor Éva által vezetett másfél órás beszélgetés, amit tanítani lehetne az újságíró iskolán. Ezek ugyanis leginkább saját maguk karikatúrái, mert látszólag egy-egy zenész pályaívét próbálja
a hölgy felrajzolni, de végül mindegyik arról szól, hogy Bródy János és Koncz Zsuzsa micsoda gazemberek voltak. Az már egy másik történet, hogy a zenészek milyen naívan sétáltak bele a csapdába, pedig elég lett volna előtte egyetlen Andor interjút megnézniük. Szegény Gidófalvy Attila például lelkesen mesélt a pályájáról, aztán nem mondott nagyon rosszat Konczról sem, de az interjú címe az lett:”Koncz Zsuzsa megdöbbentő gonoszsággal bánt egy kisgyerekkel”.
Persze, nem Andor Éva volt az egyetlen, aki ezekben az években azokat a zenészeket ócsárolta, akiket a máik oldalhoz soroltak. Bródy és Koncz hajdan feleseltek a hatalommal, s mintha épp ezért őket kötelező lenne cikizni. Igaz, nem azokat a szövegeket idézték, amit Bródy írt és az Illés valamint Koncz énekelt, hanem azon próbálták csámcsogni, hogy Koncz például jóban volt a hanglemezgyár igazgatójával. Ez persze súlyos vád, különösen annak tükrében, hogy Bors Jenő nagyon profin vezette a vállalatot, s a komolyzenében rengeteg nagy művészeti díjat elhoztak, a rock- és popzenében pedig több minden jelent meg, mint bármelyik szocialista országban. Kéretik, egyet nem elfelejteni, itt voltak a szovjet csapatok, a puha diktatúra éveit írtuk.
Bors egyébként valóban kedvelte Koncz Zsuzsát, jó ízlése volt és ha tehette, meg is védte. A Jelbeszéd című lemez bezúzása is csak átmeneti büntetés volt vagy az, hogy az Illés 1970-ben a legjobb vidéki zenekar volt, hiszen Budapesten egy BBC interjú miatt nem léphettek fel. Andor Éva egyébként Szörényi Leventét is megszólaltatta, aki nem is volt rest Petrovics Emilre hivatkozva megemlíteni, hogy Koncz hamisan énekel az egyik lemezen. Amikor erre az énekesnő azt válaszolta, hogy tessék meghallgatni a lemezt, Szörényi úgy vágott vissza, hogy „dolgoztunk is rajta”. Leventének csak azt kéne eldöntenie, hogy melyik állítás az igaz. Mert ha jól sikerült a stúdiómunka, akkor semmiképpen nem lehet hamis a hang, ahogy nem is volt az. Bródyról meg azt mesélte Szörényi, hogy „volt egy-két nem szerencsés mondata”. Az Illés szövegek ennél azért jóval érdekesebbek voltak és ha arra gondol, amit Bródy a diósgyőri fesztiválon mondott (Köszönjük a rendőrségnek, hogy vendégül látta azokat a fiatalokat, akiknek nem volt szállása), akkor ezt a hatóságok utólag felnagyították, s felfűztek rá egy pert, ahol az ügyész letöltendő börtönbűntetést kért a zenészre. Mellesleg egyetlen ember volt, aki elment a bíróságra Bródy mellett szólni – Koncz Zsuzsa. Szörényit a környéken sem látták. Szörényi talán nem is mindig értette, miről szól a dal, utólag viszont vad politizálásba kezdett, ezt meg én nem értettem.
Egy művésznek nem az a dolga, hogy napi politikai vitákba keveredjen, az ő terepe más. Nekem nagy csalóüdás volt az elmúlt 16 évben Hobo, aki bőszen hallgatott és nem énekelte meg ezt a borzasztó primitív korszakot, ahol a kultúrát is lábbal taposták, s leginkább a tehetségtelem talpnyalóknak adtak nagy teret és persze pénzt.Értem én, hogy az akkori mentorával tartott, akivel korábban már Debrecenben is együtt dolgozott. S örökös kis- és nagyszínpadot nyert a Nemzeti Színházban. Ám Vidnyánszky Attila a magyar színházi élet megrontója, dikátora volt. Az egykori beregszászi igazgató, akit színházával együtt sokan támogattak, mindenkin átlépett, mert bírta Orbán abszolút támogatását. Hobo nem ronthatott neki a rendszernek, mert akkor Vidnyánszky kiállt volna mögüle. Viszont a régi rendszer ellen lázadt, így nehezen nyelhette le ezt a békát, de megtette. Kár. Ám ez persze mit sem von le Hobo érdemeiből a magyar rockzenében. A Vadászat című albuma a magyar rock egyik állócsillaga.
