A Tiborcz-körhöz vándorló osztalékelsőbbségi milliárdok egyik jelentős donora volt Balázs Attila térkő- és kavicskirály is, akin épp 300 milliárd forintot követel a Tisza-kabinet a zuglói irodanegyed-beruházásnál. A BDPST-csoport és kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt a volt kormányfő vejének Tiborcz Istvánnak a köre. A fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával.
A Válasz Online már többször írt az osztalékelsőbbségi trükkről, mondván: nemcsak offshore cégekkel vagy magántőkealapokkal lehet titokzatos módon pénzeket mozgatni – sápot vagy védelmi pénzt szedni állami forrásokból gyarapodó vállalatoktól. Mivel a vállalatok részvénykönyvei tartalmazzák az adott érdekeltség tényleges birtokosait, így ugrasztotta ki a lap korábban Tiborczot a BDPST mögötti „tulajdonosi homályból”.
A Válasz Online emlékeztetett: a tavasszal zárult kormányzati ciklusban a G7 leplezett le egy osztalékelsőbbségi játékot, amelynek főszereplője szintén a miniszterelnök veje volt. Az osztalékelsőbbségi részvényes neve általában egyetlen nyílt adatbázisban sem szerepel, mert alig van nála értékpapír, de az a kevés akár a profit 99,9 százalékának bezsebelésére is feljogosíthatják az illetőt az adott zrt. alapszabálya szerint.Ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz BDPST-csoportja Hornung Áron Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a milliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott – emlékeztet a Válasz Online.