Magyarország is szerepel a hét orzság között, amely versenyben van a 2036-os nyári olimpia megrendezéséért.A NOB szerint jelenleg Németország, Magyarország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország azok az érdekelt felek, „amelyek folyamatos párbeszédben állnak, és kifejezetten jelezték érdeklődésüket a 2036-os olimpiai játékok megrendezése iránt”. A jelentkezés hivatalos határideje október 31.
2027 márciusában a NOB Végrehajtó Bizottsága összeállítja azoknak a helyszíneknek a szűkített listáját, amelyek projektjeikkel a „stratégiai párbeszéd” szakaszba léphetnek. 2028 végén a kiemelt pályázókat hallgatják meg, és 2029 közepén dönthetnek arról, melyik ország rendezheti meg az olimpiát.
Az olimpiai pályázatot nem a nemzeti kormányok nyújtják be, hanem a városok. Orbán Viktor régi álma volt egy budapesti nyári olimpia. A 2024-es olimpia rendezésére bármifajta társadalmi egyeztetés és komolyabb felmérés nélkül nyújtotta be a pályázatot a Tarlós István vezette fideszes városvezetés és a Borkai Zsolt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság 2016-ban. Az akkor alakuló Momentum fővárosi népszavazást kezdeményezett az olimpiáról, és alig pár hét alatt 266 ezer aláírást gyűjtött össze, ami után Orbánék az utolsó pillanatban meghátráltak, és a főváros visszavonta a pályázatot.
A korábbi miniszterelnök nem tett le a budapesti olimpiáról, miközben az ország gazdaságát alaposan megcincálta a koronavírus-járvány és az Európa-rekoder infláció, sorra adták át az olimpiai rendezéshez szükséges sportlétesítményeket (Puskás Aréna, MVM Dome, Nemzeti Atlétikai Központ, Duna Aréna), és több nagyobb sportrendezvényt (vizes világbajnokság, atlétikai vb, foci-Eb több meccse) is sikerült elhozni.
