Idősügyi főosztály a minisztériumban

Az időskor nem a visszavonulásról szól, hanem az élet aktív, értékes szakasza. Szemléletváltásra van szükség az idősödéspolitikában, mert az időskorra nem tekinthetünk kizárólag a gondoskodás, az egészségromlás vagy a kiszolgáltatottság időszakaként. Az idősek nem csupán az ellátórendszer igénybe vevői, hanem társadalmunk aktív, tapasztalatokkal, tudással és értékekkel rendelkező tagjai. 
Ez volt a vezérfonala a Tóth Kinga Dóra, a Szociális és Családügyi Minisztérium szociális, család- és idősügyi államtitkára és Müller János, a Nyugdíjasok Országos Szövetség (NYOSZ) elnöke közti beszélgetésnek, amelynek középpontjában az idősek helyzete, az idősödő társadalom kihívásai és a hazai idősödés politika megújítása állt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy alapvető szemléletváltásra azért van szükség, mert az új szemlélet három alapértékre épül: aktivitásra, autonómiára és méltóságra. A minisztériumban dr. Vajda Kingát vezetésével önálló Idősügyi Főosztály jött létre, ami már megkezdte az idősödés politika szakmai megújításának előkészítését.
A tervezett intézkedések között szerepel: a Nemzeti Időspolitikai Stratégia előkészítése, amely hosszú távon határozza meg az idősödéspolitika céljait és fejlesztési irányait, és az Idősügyi Tanács újjászervezése, az időseket képviselő szakmai és érdekvédelmi szervezetek szélesebb körű bevonásával, valamint az otthonközeli szolgáltatások fejlesztése, hogy az idősek lehetőség szerint minél tovább, biztonságban, önállóan élhessenek saját otthonukban. Fontos még a demenciával élők és családtagjaik támogatásának erősítése, az aktív és egészséges idősödés támogatása, a közösségi részvétel, az élethosszig tartó tanulás és a generációk közötti kapcsolatok erősítése.
Az államtitkár kiemelte, hogy a cél nem egyszerűen az idősek ellátásának javítása, hanem egy olyan társadalmi környezet kialakítása, amelyben az idősebb generációk megőrizhetik önállóságukat, aktív szerepet vállalhatnak a közösségeikben, és tudásukat, tapasztalataikat továbbadhatják a fiatalabb nemzedékeknek. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy az időseket érintő döntéseket nem lehet az idősek véleményének és tapasztalatainak figyelembevétele nélkül meghozni ezért a minisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít a nyugdíjas- és idősügyi szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszédnek.
A Mixon megkérdezte a NYOSZ elnökét Müller Jánost: Hogyan képzelik el az együttműködést a minisztériummal és annak vezetőivel?
-A NYOSZ az együttműködés alapjának a kölcsönös tiszteletet, a bizalmat, a kiszámíthatóságot és a valódi partnerséget tekinti. Számunkra fontos, hogy az idősebb nemzedékeket érintő kérdésekben ne csupán véleményezőként, hanem kezdeményező, felelős civil partnerként vehessünk részt a közös gondolkodásban és a megoldások kidolgozásában. A minisztériumtól és vezetőitől elsősorban nyitottságot, rendszeres szakmai egyeztetést és érdemi párbeszédet várunk. Szeretnénk, ha a civil közösségek tapasztalatai és javaslatai is megfelelő figyelmet kapnának, ugyanakkor a partnerség kétoldalú. A minisztérium számíthat ránk abban, hogy országos szervezeti hálózatunk segítségével közvetítjük a nyugdíjasok mindennapi tapasztalatait, feltárjuk a problémákat, és részt veszünk a megoldásokat segítő kezdeményezések megvalósításában. Különösen fontosnak tartjuk az egészségmegőrzést, az aktív időskor támogatását, a demenciával kapcsolatos társadalmi érzékenyítést, valamint az idősek pénzügyi és digitális biztonságának erősítését. Ezek olyan területek, ahol az állami intézmények, a szakmai partnerek és a civil szervezetek együttműködése valóban kézzelfogható eredményeket hozhat. Mi nem egyszerűen támogatást vagy figyelmet várunk azt szeretnénk, hogy a NYOSZ tudása, tapasztalata és országos jelenléte hasznosuljon az idősebb nemzedékeket érintő döntésekben. Hiszem, hogy az állami intézmények és a civil szervezetek nem egymás helyett, hanem egymást kiegészítve tudnak a legtöbbet tenni.
– Mióta működik a NYOSZ?
– A NYOSZ Közel negyven éve dolgozik azért, hogy az idősebb nemzedékek érdekei, tapasztalatai és értékei megfelelő figyelmet kapjanak a társadalomban. Büszkék vagyunk arra, hogy az ország egyik legnagyobb és legkiterjedtebb nyugdíjas civil kapcsolati hálózatát működtetjük. Tagszervezeteinken és együttműködő partnereinken keresztül több mint másfél millió nyugdíjastársunkat érjük el. Ez a jelentős társadalmi jelenlét számunkra nem pusztán lehetőség, hanem felelősség is. Mögötte emberek, családok, közösségek, élettapasztalatok és jogos elvárások állnak. A NYOSZ küldetése túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Természetesen fontos feladatunk, hogy meghalljuk és közvetítsük az idősek hangját, képviseljük érdekeiket, és hozzájáruljunk az őket érintő kérdések megoldásához. Ugyanakkor legalább ilyen fontosnak tartjuk a közösségépítést, az egészséges és aktív időskor támogatását, a kulturális és ismeretterjesztő programokat, valamint az emberi kapcsolatok erősítését. Szeretnénk, hogy az időskor ne az elszigetelődés időszaka legyen, hanem továbbra is tartalmas, biztonságos és emberi kapcsolatokban gazdag életszakasz maradjon. A NYOSZ igazi ereje abban rejlik, hogy a helyi közösségek tapasztalatait országos szinten képes összekapcsolni, és ezt az erőt az idősek életminőségének javítására fordítani. Mi abban hiszünk, hogy az idősek nem csupán a múlt értékeinek őrzői, hanem a jelen aktív szereplői és a közös jövő alakítói is.
– Milyen programok várhatók 2027-ben?
– 2027-ben szeretnénk még tudatosabban azokra a területekre összpontosítani, amelyek az idősek életminőségét, egészségét és biztonságát közvetlenül befolyásolják. Az egyik legfontosabb terület az egészségmegőrzés és a rendszeres mozgás. Folytatni és lehetőség szerint bővíteni szeretnénk a gyalogló-, mozgás- és egészségtudatosságot erősítő programokat. Hiszünk abban, hogy az aktív életmód nemcsak az egészség megőrzését segítheti, hanem közösséget is teremt, és hozzájárulhat a magány, az elszigetelődés enyhítéséhez. Különösen fontos feladatnak tekintjük a demenciával kapcsolatos tájékoztatást és segítségnyújtást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a demenciáról több ismerettel, nagyobb odafigyeléssel és kevesebb előítélettel beszéljünk. Fontos, hogy az érintettek és családjaik érezzék: nincsenek egyedül. A következő év másik kiemelt területe a pénzügyi biztonság, ezen belül a biztonságos bankolás és a digitális felzárkózás támogatása. Egyre több ügyet intézhetünk elektronikusan, ami jelentős könnyebbséget hozhat, ugyanakkor újfajta veszélyeket és bizonytalanságokat is jelenthet, különösen azok számára, akik kevésbé jártasak a digitális világban. Ezért szeretnénk nagyobb hangsúlyt helyezni arra, hogy nyugdíjastársaink magabiztosabban és biztonságosabban használhassák a banki szolgáltatásokat, legyen szó személyes ügyintézésről, bankkártyahasználatról, átutalásról vagy internetbankolásról. Különösen fontosnak tartjuk a telefonos és internetes csalások megelőzését, az adathalász megkeresések felismerését, a személyes és banki adatok védelmét, valamint annak tudatosítását, hogy egy gyanús helyzetben hová és kihez lehet bizalommal fordulni. Azt szeretnénk, hogy a technológia számukra is könnyebbséget és nagyobb önállóságot jelentsen, miközben megmarad a személyes tájékoztatás és segítségkérés lehetősége. 2027-ben is fontos feladatunknak tekintjük a helyi nyugdíjas közösségek megerősítését, a kulturális és közösségi programok szervezését, a magány enyhítését és a nemzedékek közötti kapcsolatok fejlesztését. A Nyugdíjasok Kalendáriuma és az ÉR magazin révén továbbra is szeretnénk hiteles, közérthető és hasznos információkat eljuttatni olvasóinkhoz.