A „Birodalmi dohányzó jegy” bevezetése 1942 elején igen felháborította a cigarettázó lányokat, asszonyokat. Ezért tömegesen fordultak panasszal a hivatalos és pártszervekhez. A dohánytermékek hiánycikké váltak: a nőknek járó tabak mennyiséget a férfiak adagjának felére csökkentették. A jegyrendszer 1939-es bevezetésének új állomása volt a Harmadik Birodalomban az úgynevezett „Reichsraucherkarte” ’42-es megjelenése. Azon hetek krónikájához tartozik, hogy a náci birodalom fővárosában dr. Josef Goebbels propaganda miniszter arról tájékoztatta a német népet, hogy összesen 67 millió ruhadarabot gyűjtöttek be a lakosságtól a keleti fronton harcoló, fagyoskodó katonák részére. Szintén anno kezdődött meg Berlinből a Múzeum-sziget és más gyűjtemények biztonságos helyre való szállítása.
A fővárosi éttermekben a háborúban harcoló egységekkel való szolidarítás jegyében úgynevezett „Feldküchenessen“-t is felszolgáltak. A tábori konyha ízvilágát idéző egyszerű menü – állítólag – laktató volt. A bombázások és a jegyrendszer a civil polgárság életét is megnehezített Adolf Hitler terjesztkedő országában. A Villa am Großen Wannsee konferenciáján jelentette be Reinhard Heydrich a „Zsidó kérdés végső megoldását”. Az „Endlösung” sok millió emberéletet követelt Európában: Berlinből is tömegesen hurcoltak el gyerekeket, nőket, férfiakat. 1942 februárjában a Gestapo sikerrel csapott le több antifasiszta csoportra. Az akkor – más ellenállókkal együtt – letartóztatott Osram lámpagyári kommunistát, Robert Uhrigot 1944 nyarán halálra ítélték és kivégezték. S hol volt még a véres második világháború vége?


