Velence számos csatornájában szinte teljesen elapadt a víz, ami azt követően történt, hogy az ország az elmúlt 70 év legsúlyosabb szárazságával szembesült, és tavaly nyáron rendkívüli állapotot hirdettek a Pó folyó medencéjében.
Luigi Cavaleri, a város Tengertudományi Intézetének kutatója hozzátette, hogy a Földközi-tenger felett 20 napja tartó csapadékhiánya és tengeri áramlatok is hozzájárultak az alacsonyabb vízálláshoz.
„Velencében ilyen alacsony vízállás nem szokott lenni, különösen az évnek ebben a szakaszában” – mondta Giovanni Cecconi, a Velencei Resilience Lab elnöke. „A holdciklus és a tengeri áramlat sokszor idézett elő apályt, de általában csak néhány napig tartott. Ezúttal hetek óta tart.”
A legalacsonyabb vízszint ebben a hónapban 70 centiméterrel az átlagos tengerszint alatt volt, de még nem döntötte meg az 1934. február 14-ei rekordot, amikor a legalacsonyabb szint 121 centiméter volt a tengerszint alatt.
A gondolákat és vízitaxikat megviselte az alacsony vízállás. A város létfontosságú vízi mentőhajói is nehezen tudnak közlekedni Velence fő közlekedési útvonalain. Sok esetben a mentőhajók nem jutottak el a célig, hordágyon szállították a betegeket.
A szokatlan száraz tél mindenütt érezhető Olaszországban. Az Alpokban kevés a hó, a tavak és folyók pedig a nyár végi szinten vannak.
A lagúnavárosnak eddig inkább az áradásoktól kellett tartania, sok szakértő a város végleges elsüllyedésétől tartott. A Mose néven ismert, több milliárdos árvíztorlasz-rendszer, amely képes elszigetelni a velencei lagúnát az árapálytól – úgy tűnik, megoldotta az árvízi problémát. Cecconi szerint ezzel talán a vizet is bent lehetne tartani a lagúnákban. „Apály idején a korlátok segítségével megakadályozhatjuk, hogy a víz kijöjjön a lagúnából” – mondta.