A NASA kiválasztotta azt a négy űrhajóst, akik öt évtized után először indulnak el egy olyan Hold körüli utazásra, amelyen eddig csak 24 ember vett részt. A legénység között lesz az első nő, az első fekete személy és az első nem amerikai űrhajós aki valaha is elhagyta az alacsony Föld körüli pályát – olvasható a National Geographic tegnap megjelent cikkében.
2024 novemberében a NASA űrhajósai, Reid Wiseman, Victor Glover és Christina Koch, valamint Jeremy Hansen a Kanadai Űrügynökségtől (CSA) elindulnak 10 napos küldetésükre. A három pilótából és egy mérnökből álló legénységet azzal a feladattal bízták meg, hogy tesztelje a NASA legújabb, Orion nevű holdűrszondáját.
Az Artemis II hasonló utat követ majd mint az 1968-as Apollo 8 az első Holdra szállásnál. Utazásuk segít a NASA-nak felkészülni az Artemis III-ra, amely legkorábban 2025 végén indul a Holdra.
A késéseket, a technikai nehézségeket és a költségtúllépéseket leküzdve az Artemis tavaly novemberben jelentős eredményt ért el az Artemis I elindításával, az ember nélküli tesztrepüléssel. Az Artemis II legénysége lesz az első, aki a NASA Space Launch System (SLS) rakétáján és Orion űrszondán repül.
Az Apollo még az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny idején repült. A verseny az Apollo 11-gyel ért véget, és a holdrepülések kevesebb mint négy évvel később megszűntek.
Az Artemisz célja a Hold déli pólusának feltárása, ahol az állandóan árnyékolt területeken lévő jégben, gazdag lerakódások vannak. A jövőbeli missziók ezekből nyerhetnek ki vizet, oxigént és rakéta-üzemanyagot.
A parancsnok, a 47 éves Reid Wiseman az Egyesült Államok haditengerészetének kapitánya, és tapasztalt tesztpilóta. 2014-ben 165 napos űrrepülésen vett részt a Nemzetközi Űrállomásra, és 2020 decemberétől 2022 novemberéig a NASA főűrhajósa volt.
A pilóta, Victor Glover (46) szintén tesztpilóta, aki több mint 21 éve repül a legmodernebb repülőgépekkel az Egyesült Államok haditengerészeténél. Amikor 2013-ban beválasztották az űrhajóshadtestbe, az Egyesült Államok Szenátusában dolgozott törvényhozói munkatársként. Glover a NASA és a SpaceX Crew-1 Nemzetközi Űrállomásra repülésén mint pilóta és másodparancsnok vett részt 2020 novemberétől 2021 májusáig.
A mérnöki feladatokat Christina Koch (44) villamosmérnök látja el. A NASA Goddard Űrrepülési Központjában eltöltött idő után egy évig az Egyesült Államok déli sarki kutatóállomásán élt. Ezt követően a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumában dolgozott, ahol a NASA Juno küldetésének műszereinek fejlesztésében, valamint a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) által vezetett tudományos bázisokon dolgozott. 2019 márciusa és 2020 februárja között Koch 328 napos repülésen vett részt a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén: jelenleg ez a leghosszabb női űrrepülés. 2019 októberében Koch és a NASA űrhajóstársa, Jessica Meir végrehajtották az első, kizárólag nőkből álló űrsétát.
A Kanadai Űrügynökség a tervek szerint a Hold körül keringő Gateway nevű űrállomáshoz gyárt robotkarokat. Cserébe az Egyesült Államok egy kanadai űrhajóst is beválasztott az Artemis II-re, Jeremy Hansen személyében, aki a NASA és a CSA közös 2009-es űrhajósosztályának tagja. A Kanadai Fegyveres Erők ezredese és vadászpilóta, Hansen (47) az űrhajós alakulat egyik vezető tagja. A Nemzetközi Űrállomás küldetésének irányítójaként szolgált, 2017-ben pedig első kanadaiként irányította a NASA és a CSA űrhajósainak 13 tagú osztályát. Hansen azonban még soha nem repült az űrbe, így az Artemis II különösen fontos küldetés a számára.
A négy űrhajós kb 10 napos útra indul a Hold körül, majd vissza a Földre. A kilövés után a legénység kétszer fogja megkerülni a Földet az Orion űrszondával. Először egy 90 perces; majd egy második, 42 órás közel 60 000 mérföldes ellipszis pályát tesznek.
Gyakorolják a dokkoló manővereket, amelyeket a jövőbeni küldetések használnak majd és ellenőrzik az életfenntartó rendszereket. Ezután közel négynapos útra indulnak a Hold felé. Amikor az Orion a Hold túlsó oldalán lesz, a legénység körülbelül 4600 mérföldre lesz a Hold felszínétől.
Az Artemis II ezután visszatér a Földre. A közel 25 000 mérföld/órás sebességű ereszkedés után az Orion a Csendes-óceánba csobban az Egyesült Államok és Mexikó partjainál.
A legénység másfél hete az Orion fedélzetén nagy kihívás lesz. Emberek még soha nem repültek az Orionon, és a küldetés eygik célja az űrhajó képességeinek bővítése. Például a repülés során nagy mennyiségű CO2-t és vízgőzt termelnek, tesztelve az Orion életfenntartó rendszereit.
Az Artemis II legénysége a 21. században még nem látott elszigeteltséggel is szembesül majd – közel negyedmillió mérföldre az emberiségtől. A kommunikációt egy lézeralapú rendszer segíti majd, amely elegendő sávszélességet biztosít az űrszondának ahhoz, hogy gyors adatátviteli sebességet tegyen lehetővé – ay esetleges valós idejű videohívásokhoz.
Ez a holdrepülés valószínűleg nem az utolsó lesz. A NASA-nak jelenleg 41 űrhajósa van, akik jogosultak Hold-küldetésekre, és már az Artemis VIII-ra is felvázolták a terveket. „Egy új korszak izgalmas határához értünk” – mondta Koch.
