Súlyos anyagi és belső strukturális válsággal küzd Magyarország legnagyobb karitatív szervezete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – derült ki Thaisz Miklós ügyvezető igazgató Válasz Online-nak adott megrázó és rendkívül őszinte interjújából. A szervezet élére februárban megválasztott vezető nyíltan beszélt arról, hogy az előző kormányzat politikai és rendvédelmi logikája, a befagyasztott uniós források elhallgatása, valamint a Felzárkózó Települések Program (FeTe) észszerűtlen és túl gyors kiterjesztése csapdába csalta a szeretetszolgálatot. A kialakult helyzet miatt jelenleg belső átvilágítások, létszámleépítések és kényszerű profiltisztítás zajlik, miközben a Málta már az új kormányzati szakemberekkel tárgyal a felzárkóztatási feladatok elkerülhetetlen újraosztásáról.
Miközben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapfeladatai − az idős-, hajléktalan- és fogyatékosellátás, valamint a kórházak és iskolák működtetése − a forráshiány ellenére a stabil állami normatívának köszönhetően működnek, a szervezet egésze mély pénzügyi krízisbe süllyedt. Thaisz Miklós a Válasz Online-nak kifejtette, hogy a bajok gyökere a 2019-ben indult Felzárkózó Települések Programhoz (FeTe) köthető. A kezdetben sikeres és indokolt kezdeményezés rohamtempóban duzzadt fel 30-ról 300 településre, ám a kezdeti állami finanszírozás másfél-két év után teljesen megszűnt, a program pedig kizárólag a hektikusan érkező uniós pénzekre maradt.
Amikor a magyar kormány és Brüsszel között elmérgesedett a jogállamisági vita, a források elapadtak, ám az állami elvárások és a merev uniós projektszerződések változatlanok maradtak. A szeretetszolgálat beszorult a két tűz közé: „Gyakorlatilag állóháború alakult ki a magyar kormány és Brüsszel között, mi pedig az ütközőzónában ragadtunk, ami oda vezetett, hogy most súlyos válságban van a szervezetünk”.
