2024. május 20. (hétfő) 11:00

A Mol már tudja

Rendkívül kedvezőtlen következményei lehetnek annak, ha eltűnne 20-25 millió tonna molekula egy alapvetően hiányos üzemanyagpiacról – fogalmazott a Mol egyik vezetője egy háttérbeszélgetésen, ahol tisztázták, hogy a hatodik szankció hogyan érinti majd Magyarországot, illetve a térséget. Továbbá részletesen elemezték a február 5-i határidő utáni lehetőségeket.
2023. február 5-én életbe lép a hatodik brüsszeli szankció újabb eleme. December 5-ével betiltották az orosz nyersolaj behozatalát, február 5-től pedig az Oroszországból származó termékek importja is tilos. Életbe lép még egy intézkedés, amely kifejezetten hátrányosan érintené azokat az országokat, például Magyarországot, amelyek csővezetéken kapják az orosz olajat, így mentesültek a kőolaj-behozatali tilalom alól.

OROSZORSZÁGNAK IS MEGTILTOTTÁK, HOGY FEBRUÁRTÓL AZ OLAJUKBÓL ELŐÁLLÍTOTT DÍZELT, BENZINT ÉS EGYÉB TERMÉKEKET AZ UNIÓBA VAGY HARMADIK ORSZÁGBA ELADHASSÁK.

Arról, hogy az életbe lépő büntetőintézkedés miként érinti majd a hazai üzemanyag-ellátást, a Mol szakértői egy háttérbeszélgetésen fejtették ki véleményüket. Elöljáróban azonban az leszögezhető: Európa alapvetően szűkölködik dízelből.

Magyarország legnagyobb olajipari vállalata a háború és azt követő szankciós válaszok óta folyamatosan figyelemmel kíséri a brüsszeli eseményeket, hiszen jelenleg is tárgyalják a tizedik szankciós csomagot.
A Mol a háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, a „regionális szereplők végig érezték, hogy ennek az intézkedésnek komoly következményei lehetnek”. Hosszas egyeztetések során Brüsszel felismerte, hogy valamilyen enyhítésre és deregulációs folyamatra szükség van.

A részletek kidolgozásakor – amelyen a magyar állam és más régiós kormányok képviselői is jelen voltak – az a kompromisszum született, hogy tizenkét hónapos periódusokban érvényesítik az úgynevezett tömegmérleget, amelyben előre lefektetik, hogy milyen arányban lehet kereskedni az orosz és nem orosz típusú kőolajból készült dízellel, benzinnel, vagy egyéb termékekkel (például kenőolaj). A tömegmérleg alkalmazását Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzi majd.

A kőolaj és a kőolajtermékek útja

A háborús cselekmények folyamatosan veszélyeztetik a Barátság kőolajvezetéket, ezért a magyar vállalat gyakorlatilag folyamatosan úgy készül, hogy bármikor bekövetkezhet olyan esemény, amely megakasztja a szállítást. „A háború kirobbanása óta abban élünk, hogy a Barátság vezeték megszakadhat. Erre készülünk, hiszen, ha ez megtörténik, akkor olyan helyzet állhat elő, amely a hazai nyersanyagellátás történetében példa nélküli” – közölték a Mol vezetői, rávilágítva arra, hogy

JELENLEG EGYIK HÁBORÚS SZEREPLŐNEK SEM ÉRDEKE, HOGY A VEZETÉKKEL BÁRMI TÖRTÉNJEN. DE ERRE KÉSZÜLNI KELL.

Az unió által előírt tömegmérleg egy már korábban is alkalmazott módszertan. A lényege, hogy egy előre megszabott időintervallumra – jelen esetben 2023. február 5-től december 31-ig, később éves alapon fog működni – megállapítják kilotonnában vagy literben az orosz kőolajimport arányát. Az érintett társaságok ebben a periódusban annyi százalékban tudnak finomított terméket más tagállamba vagy harmadik országba értékesíteni, amekkora százalékban a finomítóikban nem orosz kőolajat dolgoznak fel. Ez a százhalombattai Dunai Finomító esetében jelenleg mintegy 30 százalék, de a Mol folyamatosan dolgozik az arány növelésén.
A kőolaj-finomítás esetén kevert kőolaj-bedolgozásról kell beszélni, a kész kőolajtermékben orosz és nem orosz molekula is van, ezeket a feldolgozás során képtelenség elszeparálni. Ezért találták ki megoldásnak a tömegmérleget, amely figyelembe veszi a jogalkotónak azt a szándékát, hogy továbbiakban belföldön legyenek felhasználva az Ural-típusú nyersolajból származó termékek.
A mi érdekünk is, hogy deviancia ne legyen. Az a feladatunk, hogy pontosan megfeleljünk ennek a rendszernek – tájékoztattak ezzel kapcsolatosan a szakemberek, megjegyezve: már korábban is elkötelezte magát a Mol az Ural nyersanyagok kivezetése mellett.
A Molnak is érdeke, hogy minél nagyobb arányban keverjen be a finomításhoz nem orosz nyersolajat a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban – hangzott el a beszélgetésen, amelyen kiderült, hogy az ehhez szükséges projektekre az elmúlt időszakban és a következő 3-4 évben több száz millió dollárt költenek.
A Mol vezetői szerint a Slovnaftnál előfordulhatnak nehézségek: a szlovákiai finomító alapvetően hátránnyal indul, mert eddig 5 százalékban dolgoztak fel nem orosz olajat, viszont a termékeik kétharmadát exportálták elsősorban a térség országaiba. Ez azt jelenti, hogy a tömegmérleg elve alapján február 5. után jelentősen növelniük kellene a nem Oroszországból származó olaj bedolgozását. Ezt a konstruktív tárgyalások során Brüsszelben is problémásnak érezték, ezért enyhítettek a szabályozáson, így decemberig még korlátozás nélkül exportálhatnak kőolajtermékeket a legfontosabb piacukra, Csehországba. Közben pedig folyamatosan dolgoznak a nem orosz kőolaj bedolgozásának emelésén.
Az üzemanyag-ellátás biztonsága kapcsán a szakértők megjegyezték: „Az üzemanyagpiac egy nagyon szezonális szektor. A finomítók stabilan termelnek, de a keresleti oldal dinamikus, ezért szükséges a tömegmérleg éves alkalmazása. A százhalombattai finomító a legtöbb esetben képes a magyar piac igényeinek kielégítésére, ha pedig megugrik a kereslet, azt importból tudják fedezni.

PROBLÉMAKÉNT HOZTÁK FEL, HOGY A SZABÁLYRENDSZER GENERÁLIS, ÉS A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI PIACOT ORSZÁGONKÉNT ÉS NEM EGYBEN KEZELI.

Komoly szakmai kihívás a szakemberek szerint az elfogadott arányok folyamatos szinten tartása, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez meg is valósuljon.

Mit tett eddig a Mol?

Jól látható, a szankció meghozatalakor Brüsszel elfogadta, vannak bizonyos fizikai és technológiai korlátok. Arra, hogy milyen nehéz technológiai kihívást adna a vállalatnak a hirtelen átállás, példaként azt hozták fel, hogy a nyári finomítói karbantartás során speciális alkatrészekre volt szükségük, amikor ezt megrendelték, 52 hét szállítási időt kaptak. Ez egyébként tökéletesen mutatja azt is, hogy mekkora baj lenne, ha a Barátság vezetékkel valami történne.

A BESZÉLGETÉS SORÁN TÖBBSZÖR KIJELENTETTÉK A MOL VEZETŐI, JELENLEG MAGYARORSZÁG ESETÉN ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROBLÉMA NEM ÁLL FENN, A SZÁZHALOMBATTAI FINOMÍTÓ KISZOLGÁLJA AZ ORSZÁGOT.

A Mol előkészített egy 24 pontos projektlistát, amely lehetővé teszi a vállalat függetlenedését az orosz olajtól. Ehhez hozzávetőlegesen 500 millió dollár értékben kell beruházásokat végeznie az olajipari társaságnak. A fejlesztés végén a Mol akár teljes egészében képessé válna arra, hogy ne fogadjon Ural-típusú olajat. „Ezt követően az orosz kőolaj egy lesz a sok közül” – összegezték, majd kitértek arra is, hogy ilyen helyzet nagy valószínűséggel nem fog megvalósulni, de a százhalombattai finomítónak ez jelentős rugalmasságot adna.

Európában lehet ellátási gond

Ugyanakkor Nyugat-Európa már nem ilyen szerencsés, és a Mol elemzései szerint előfordulhatnak kellemetlenségek. A nyersolaj kiváltását a termék nagyfokú rugalmassága miatt eddig sikerrel abszolválta a kontinens egésze. Az olajtermékek esetében azonban akadhatnak problémák.
Ha kiesik 20-25 millió tonna molekula egy alapvetően hiányos piacról, az problémát fog jelenteni– ismertette a Mol egyik vezetője.
A szakemberek szerint az oroszoknak új kereskedési együttműködéseket kell kialakítaniuk más térségekkel, jelentős logisztikai korlátok mellett. Így az olajtermékekből hiány alakulhat ki a globális piacon. Ez feltehetően Brüsszelben is feltűnt, ezért a Mol beszámolója szerint elkezdődött arról a tárgyalás, hogy a finomított termékek is kapjanak ársapkát, ami lehetővé tenné az európai szereplők számára is az Oroszországban gyártott olajtermékek EU-n kívülre szállítását, ezzel nagyobb rugalmasságot adna a beszerzésben.

Még több AKTUÁLIS…