2024. május 20. (hétfő) 10:43

A napelem stop vége?

Magyarországnak legkésőbb 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát ahhoz, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Ebben az ügyben a kabinetnek már idén március 31-ig valamilyen reformot kell végrehajtania az Európai Bizottság javaslata alapján.

Eddig nem volt semmilyen kormányzati visszhangja az Európai Bizottság (EB) azon javaslatának, amely a megújuló energiaforrás-beruházások engedélyezési eljárásának javítására irányul. Pedig az ezt tartalmazó, az Európai Unió Tanácsának határozatához kapcsolódó Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról címet viselő mellékletet a bizottság már tavaly november 30-án kiadta. Ebben a javaslatcsomagban vázolják azokat a szükséges reformokat és beruházásokat, amelyeknek a végrehajtása esetén Magyarország hozzáférhet a helyreállítási alap, az RFF vissza nem térítendő forrásaihoz. Ez 5,8 milliárd eurót, vagyis mintegy 2320 milliárd forintot tesz ki.
A dokumentum C6.R3 pontjában előírásszerűen állapítják meg, hogy a napenergia alkalmazásának ösztönzése érdekében
a lehető leghamarabb, és legkésőbb 2024. december 31-ig hatályát veszti az a nemrég bevezetett intézkedés, amely ideiglenesen megszüntette azt a lehetőséget, hogy az újonnan épített (legfeljebb 50 kVA kapacitású) lakossági fotovoltaikus rendszerek áramot tápláljanak be a hálózatba.
Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy ennek érdekében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezt az ideiglenes korlátozást rendszeresen, legalább hathavonta műszaki és objektív kritériumok alapján felülvizsgálja regionális szinten az átvitelirendszer-üzemeltetővel és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel. Amint az értékelés eredménye megállapítja, hogy a hálózat alkalmas a termelt villamos energia integrálására, a korlátozást – adott esetben regionális szinten – fel kell oldani.
A reform végrehajtásának határideje 2023. március 31.
A kormánynak lépnie kell, de a végső határidő igen távoli
Mint emlékezetes, a kabinet tavaly októberben jelentette be, hogy megszűnik a napelemes rendszerek által termelt, és fel nem használt villamos energia hálózatba táplálási lehetősége. Ezzel a háztartási méretű kiserőművekkel (hmke) létrehozott áramot a jövőben bizonytalan ideig nem fogadja a villamosenergia-rendszer. A rendelkezést utólag azzal a kitétellel toldották meg, hogy aki október 31-éig bejelenti az igényét, az még csatlakozhat a hálózathoz, utána viszont záródik a betáplálási rendszer.
A kormány magyarázata szerint a napelemstopra azért volt szükség, mert az áramhálózat nem bír el több csatlakozót. A korszerűsítésre elvileg készen állnak a tervek, de ez szerintük csak uniós pénzből lenne megoldható.
A novemberi bizottsági mérföldkő szembeötlő módon a kormányzati napelemstopra reagál. Bár a 2024 végi határidő meglehetősen távoli, idén március 31-ig valamilyen lépést tenni kell az ügyben. A szakma olvasatában ekkorra egy komolyabb intézkedéssorozat vagy terv bejelentésének kell megtörténnie, amely remélhetőleg nyilvánvalóvá teszi, hogy rövid távon mire számíthat a napelemes szektor. A bizottság ugyanakkor nem specifikálta, hogy konkrétan milyen lépésre vár – értékelt lapunknak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke.
Jelenleg a szektorban megrendelői és kivitelezői oldalon is hatalmas a bizonytalanság. Tömeges cégbezárásokról egyelőre szó sincs, hiszen az iparág jelentős számú megrendeléssel van ellátva 2023-ra, az év első félévben szinte biztos, hogy szinte mindenkinek lesz munkája. Hogy mikor látszódhat, hogy ez a megrendelés-állomány már nem elég, azt még nem tudni. Azonban ágazati szinten kijelenthető, hogy ha 2023 első felével bezárólag nem látnak tisztán a szereplők, akkor gondok lesznek. Mindenkinek az az érdeke, hogy a napelemstopot a lehető leghamarabb feloldják, de még ennél is fontosabb, hogy a kilátások minél hamarabb körvonalazódjanak – magyarázta az érdekképviseleti elnök.
Úgy becsüli, ha 2-3 hónapon belül nem látható semmilyen jövőkép, akkor a kivitelezőcégeknél első körben megkezdődhet az értékesítők leépítése. Optimista-realista forgatókönyv, hogy március végéig bejelentenek valami kézzelfogható dolgot, ám
a legrosszabb forgatókönyv az, hogy nem lesz érdemi álláspont, és csak 2024 végével oldják fel a betáplálási stopot. Két évet ugyanis biztosan nem fog kibírni az iparág új megrendelések nélkül.
Úgy látják: messze nem a teljes hálózattal van gond
Mint korábban megírtuk, a napelemes szakmában széles körben osztják a nézetet: valótlan az a kormányzati állítás, hogy az ország áramhálózata nem képes befogadni a hmke-k által megtermelt energiát. Adataik szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben terhelt, tehát bőségesen lenne kapacitása. A háztartások a teljes hazai áramtermelés mindössze 3 százalékát adták tavaly, és ez a szűkös mennyiségű villamos energia ki sem jut a Mavir átviteli hálózatára, hanem már az elosztói hálózaton felhasználódik.

Szolnoki Ádám szerint valós probléma, hogy az elosztóhálózaton lokális jelleggel, bizonyos pontokon nincs megfelelő átviteli kapacitás. Például vannak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges azért, mert például a hálózat nem volt képes kezelni a hmke-k által termelt időjárásfüggő kapacitást. Abban viszont konszenzus van a szakmában, hogy
az országos vezetékhálózat legfeljebb 10-15 százalékára igaz, hogy problémás hálózati pontokat tartalmaz, a teljes rendszerre nem.
Azzal senki nem vitatkozik, hogy a hálózat fejlesztésre szorul, ám a kormány az alaposabb előkészítés helyett a betáplálási stoppal egy fűnyíróelvet alkalmazott, amely a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, viszont figyelmen kívül hagyja a piac alapvető igényeit – érvelt a MANAP vezetője.
Az Európai Bizottság szerint az energiahivatalnak folyamatosan felül kell vizsgálnia ezt az ideiglenes korlátozást, ami egybecseng a napelemstopként emlegetett rendelet szövegével is, mely szerint a betáplálás csak átmenetileg – határidők meghatározása nélkül – nem lehetséges, de fokozatosan módosítani lehet rajta. A kormányzat októberben azt is megígérte, hogy egyszerűsíteni fogja a fotovoltaikus rendszerek hálózatra való csatlakozásának eljárásait. A bizottsági javaslat e téren is konkrétumokat kér március 31-ig. A dokumentum szerint azt várják, hogy a kis kapacitású (0,8 kW alatti) napelemes-rendszerek esetében a beruházóknak ne kelljen engedélyezési kérelmet benyújtani az elosztórendszer-üzemeltetőnél, csak a telepítés előtti nyilvántartásba vétel legyen szükséges. A reform nyomán a kiserőmű hálózatra való csatlakozásának határideje nem haladhatja meg a két hónapot, kivéve ha a késedelem oka az adott elosztórendszer-üzemeltető hatáskörén kívül esik.

A másik kritikus kérdés, hogy szintén EU-s irányelvek alapján – a tagállamok közül utolsóként Magyarországon is – megszűnik a hálózatra visszatápláló napelemes-rendszerek esetében az úgynevezett szaldóelszámolás, amely a termelők számára eddig rendkívül kedvező volt. Ennek lényege, hogy a szolgáltató egy év alatt a hálózatba kitermelt, és az ugyancsak ennyi idő alatt a hálózatból felvett energiamennyiség különbözete alapján fizeti ki az átvételi díjat a hmke-tulajdonosoknak. Ezen átvételi módnál alultermelés esetén csak a fennálló különbözetet kell az eredeti fajlagos költségen kifizetni a szolgáltatónak, túltermelés esetén pedig visszaigényelhető a megtermelt energia nettó díja.
Ezt váltja majd fel a bruttó elszámolás, mely várhatóan egy inkább piaci alapú, az energiafelhasználást valamilyen szinten korlátozó és több állami bevételt eredményező konstrukció lesz, de ennek pontos részletei és alkalmazandó díjai jelenleg nem ismertek.
Hogy a bruttó elszámolás miként fog kinézni a jövőben, az számtalan apró részletszabálytól függ majd. Folyamatosan egyeztetni fogunk a döntéshozókkal, és igyekszünk tanácsokat adni, hogy végül remélhetőleg egy olyan rendszer alakuljon ki, amely megfelelő beruházási környezetet és további növekedést tud biztosítani.
– hívta fel a figyelmet Szolnoki Ádám.
Rengeteg forrás menne napelemhez kapcsolódó beruházásokra
A helyreállítási alap, mintegy 201 milliárdos keretösszegű pályázati forrásaiból finanszírozná a kormány az RRF-6.2.1 jelű lakossági napelemes pályázatot. Mivel e támogatási pénzeket még nem oldotta fel az EU, a kabinet úgy döntött, hogy a költségvetés terhére előfinanszírozza a pályázatokat. Mint megírtuk, a jelenlegi pénzügyi helyzetben ez rendkívül nehézkesen halad: január végéig a 43 379 nyertes pályázatból mindössze 2545 esetében történtek kifizetések, bár ez is komoly előrelépés a hó közepén látott 40 körülihez képest.

A Meyer Burger (Industries) német vállalat napelemmodul-gyára a németországi Freibergben 2022. december 7-én.
Részben az RRF forrásaiból valósul meg az a hálózatfejlesztési program, amelyet az E.ON Hungária Csoport valósít meg 2026 nyaráig. A mintegy 74 milliárd forintos összegű fejlesztést 50 százalékban uniós forrásból fizetik a magyar kormány előfinanszírozása és támogatása mellett, a fennmaradó részt pedig az E.ON saját forrásból fedezi.
Az energiavállalat szerint a beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások – kiemelten a napelemek – csatlakoztatásának elősegítése Magyarország észak- és dél-dunántúli régióiban, valamint Pest megye területén. A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőműlétesítési igény kiszolgálásához.
Az ilyen jellegű beruházásokra azért van szükség, mert a villamosenergia-hálózatot fejleszteni kell ahhoz, hogy az elmúlt időszakban robbanásszerűen megjelent nagy mennyiségű napelemes kapacitást kezelni lehessen. Ha csak a hmke-kategóriát nézzük, az látható, hogy 2022-ben csak az E.ON Hungária Csoportnál összesen 130 ezer lakossági igénybejelentést regisztráltak. Hogy ezt nagyságrendileg érzékeltessük: az E.ON hálózatára összesen 90 ezer kiserőmű csatlakozott az elmúlt tíz év során. Tehát tavaly csaknem másfélszer annyi igény érkezett lakossági napelemes rendszer csatlakoztatására, mint amennyi az elmúlt évtizedben összesen megvalósult az E.ON szolgáltatási területén – részletezte lapunknak Losonczi Gergely, a társaság kommunikációs vezetője.
Már ott tartunk, hogy a 4 ezer megawattnyi mennyiséget is meghaladta az a háztartási és ipari napelemes beruházás, amely tavaly év végéig megvalósult, ehhez képest a beruházások 726 megawattnyi többletkapacitást hoztak létre a hálózaton, ami nagyon jelentős mennyiség.
Vajon a teljes elektromos hálózatra jellemző a túlterhelés? Losonczi szerint a problémás hálózati pontok és így a fejlesztésre szoruló hálózati elemek függenek attól, hogy milyen fogyasztói és naperőműves termelői igények merülnek fel a jövőben – ez pedig jelen pillanatban pontosan nem előrejelezhető. Azt ugyanakkor megerősítette, hogy a túlterhelés nem egyenletesen jelentkezik a hálózaton, vannak olyan régiók, ahol ez az átlagosnál nagyobb problémát jelent. Ennek oka az lehet, hogy több napelemes rendszer működik az adott helyszínen, vagy a hálózat fejlettsége nem kielégítő, és fejlesztést igényel. A hálózatfejlesztés során éppen azt igyekeznek figyelembe venni, hogy hol vannak a hálózat terhelt és kevésbé terhelt pontjai, illetve feltárják azokat a területeket, ahol a beavatkozás elengedhetetlen.

Még több AKTUÁLIS…