Januárban is elszállt az infláció az energia és az élelmiszerek drágulása miatt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, 2,3 százalékkal a decemberit. Az élelmiszerek ára 44, a háztartási energiáé 52 százalékkal drágult egy év alatt. Bár Orbán Viktor a minap azt mondta, már beadták az infláció elleni injekciót, a Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok többsége az energiaárak emelkedéséért elsősorban a kormányt teszi felelőssé – írja a Népszava.
A reprezentatív kutatás alapján a rezsiemelkedésért a megkérdezettek 69 százaléka inkább a kormányt, 59 százaléka Oroszországot, 45 százaléka a „brüsszeli szankciókat” okolta. Az Orbán-kormány felelősségét 44 százalék kifejezetten nagynak tartja, 25 százalék is hajlik erre, míg 9 százalék inkább nem, 14 százalék egyáltalán nem tulajdonít neki szerepet.
Politikai kötődés alapján nagy azonban a szórás. A rezsi emelkedéséért az ellenzéki szimpatizások 93, a bizonytalanok 72, a fideszesek 19 százaléka a kormányt, míg a kormány híveinek 86, illetve az ellenzékiek 23 százaléka Brüsszelt teszi felelőssé.
Ugyanilyen nagy a megosztottság annak megítélésében is, hogy a lakossági piaci energiaiárak nem követik a tőzsdei árakat. Ezt a megkérdezettek egyharmada (a fideszesek 75, az ellenzékiek 16, a bizonytalanok 26 százaléka) helyesli, több mint fele (a fideszesek 10, az ellenzékiek 74, a bizonytalanok 49 százaléka) elutasítja.
A rezsiszámlán a legkevésbé a Fidesz–KDNP hívei, a 60 évnél idősebbek és a diplomások rökönyödtek meg, azzal a kormánypártiak 71 százaléka elégedett. A A többség (58%) számára az energiaköltségek kifizetése nem okoz gondot. 24 százalék éli meg azt kis, 17 százalék pedig nagy teherként.A kutatás szerint az emberek a „brüsszeli szankciók” hatását mindenesetre jóval árnyaltabban látják, mint a kormány, amely eddig mintegy tízmillárd forintott költött el arra, hogy az EU felelősségét reklámazza.
Módszertan
A Publicus Research január 26-31 között 1008 fő bevonásával végzett telefonos, kérdőíves felmérést. A kutatás a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar megkérdezésével kaptak volna.
