A Debrecenben a hét elején egy, az akkumulátorgyár ellen fellépők érveit lehazugozó szórólappal indítottak offenzívát a tiltakozási hullám megtörésére. A városvezetés azt állítja, hazugság, hogy az ipari park 40 ezer köbméter vizet fogyaszt majd naponta, mert szerintük a vízigény biztos nem lesz több 25 ezernél. A hét elején azonban a kormányhivatal oldalán publikálták a gyárakhoz vezető új vízvezeték építésének előkészítéséhez készült tanulmányt, ami szerint nem hogy 40, hanem akár 60 ezer köbméterre is felugorhat a fogyasztás. A tanulmányt két nap után levették az oldalról. A debreceni önkormányzat szerint a szakértő tévedett.
Január közepe óta nagyon felerősödtek a kormány számára kiemelten fontos, háromezer milliárd forintos debreceni beruházás elleni tiltakozások: botrányba fulladt több közmeghallgatás, a múlt hét végén pedig lakossági tüntetés zajlott a megyeszékhely központjában. A kormányzati válasz nem késett sokáig, a napokban beindult az ellenkampány, hogy lecsillapítsák a gyárépítés körüli indulatokat. A kormánymédia pillanatok alatt eljutott a sorosozásig, a Fidesz-közeli influenszerek, valamint vezető politikusok pedig elmagyarázták, miért fontos a kínai gyár Magyarországnak. A debreceni önkormányzat egy olyan 13 hazugság – 13 igazság címet viselő röplappal kapcsolódott be az ellenkampányba, amely nagyon emlékeztet a választási időszakokban gyakran használt politikai szórólapok formátumához.
Ám még szinte meg sem száradt a tinta az akkumulátorgyárat védő szórólapon, amikor a kormányhivatal oldalán publikáltak egy tanulmányt, amiből az volt kiolvasható, hogy a tiltakozók egyik legfontosabb érve, amit a szórólap kategorikusan hazugságnak bélyegzett, mégiscsak igaz lehet.
A szórólapon felsorolt és hazugságnak minősített állítások között rögtön az első helyen szerepelt, hogy a gyár, ha megépül, naponta 40 ezer köbméter vizet használ majd el.
A vízfogyasztás igen érzékeny téma a városban, hiszen Debrecennek nincsen folyója, az ivóvizet három víznyerő telep biztosítja. A termelés nem bővíthető sokáig anélkül, hogy a vízkészletek meg ne sínylenék. Az akkumulátorgyártásra fókuszáló ipari park, és főleg a kínai CATL óriásgyára a tiltakozók szerint lényegében akkora vízmennyiséget fogyaszt majd, mint maga a város.
A Debrecenben terjesztett szórólap azonban azt sugallja, hogy nincs ok az aggodalomra, hazugság a 40 ezres szám, az igazság pedig az, hogy „a Déli Gazdasági Övezet teljes vízfogyasztása – minden odakerülő vállalat igényét figyelembe véve – összesen 24 ezer köbméter/napban van maximálva, egyhangúlag, ellenszavazat nélkül meghozott közgyűlési döntés alapján”.
Csakhogy a szórólap megjelenésével egy időben, hétfőn a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján közzétettek egy 186 oldalas tanulmányt, amely azt állítja, nem is 40 ezer, hanem átlagosan 42 500 köbméter lesz a vízfogyasztás, ami a nehezebb napokon felmehet akár 60 ezer köbméterig is.
A tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez. A DIF azért adta be a dokumentumot a kormányhivatalnak, hogy az lefolytathassa a vezetékek megépítését megelőző vizsgálati eljárást, és kiadja az engedélyeket. A tanulmányon olvasható dátum azt mutatja, hogy a szerző, az Enviro-Expert Kft. már tavaly decemberben, tehát jóval a tiltakozás kirobbanása előtt, elkészült a munkával.
A dokumentum szerint az ipari park ivóvíz-ellátásához egy közel 7 kilométer hosszúságú távvezetékre lesz szükség. Az ellátás megtervezéséhez alaposan felmérték a várható fogyasztást, az összesítés eredményét pedig a tanulmány két fejezetében is ismertették.
A déli ipari park (DIP I-II-III.) teljes ivóvízigénye a felfutást követően megrendelői adatszolgáltatás alapján ~1770 m3/h (~42 500 m3/nap), melyet egyenlőtlenségi tényezővel számolva a reális vízigény 40 000-60 000 m3/nap intervallumon belül lesz.
Ez azt jelenti, hogy amikor az ipari park cégeinek 60 ezer köbméteres fogyasztási csúcsai hozzáadódnak majd a város lakossági fogyasztásához, a kettő összege már meglehetősen közel kerülhet a debreceni kutak maximális teljesítményéhez, ezért a szakértői anyag szerzői hozzá is teszik a fent idézett eredményeikhez, hogy a „vízellátás érdekében szükséges vízbeszerzési fejlesztésekkel” ők nem foglalkoztak, mert az nem képezte a tanulmány részét.
A dokumentumból viszont kiderült az is, hogy az ipari park szennyvíztermelése miatt előbb-utóbb új szennyvíztisztító-telep létrehozására is szükség lesz. Erről a korábban nyilvánosságra hozott anyagokban egyáltalán nem esett szó. A Debreceni Vízmű Zrt. adatai szerint a városi szennyvíztisztító-telep hatóságilag engedélyezett napi kapacitása 60 ezer köbméter, miközben a város szennyvíztermelése 2021-2022-ben 40 és 60 ezer között mozgott. A szakértők a rendelkezésükre bocsátott információk alapján úgy kalkuláltak, hogy az ipari park várható szennyvízhozama a felfutását követően 18-28 ezer köbméter között mozog majd, ami a „kritikusabb napokon átlépi a szennyvíztisztító telep kapacitását még száraz időben is”.
Így látható, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztése is szükségessé vált.– vonták le a következtetést szerzők.
