Irán korábban kijelentette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó bármely hajót legális célpontnak tekinti. Akiket ez a fenyegetés nem riasztott el, azokat a biztosítási díjak hirtelen emelkedése rettentett el. A lap megjegyezte, hogy a GPS-navigáció és a kommunikáció rendkívül gyenge a régióban.Naponta több mint száz hajó halad át a szoroson, köztük 40-50 olajszállító tartályhajó. 2026 első hónapjaiban a forgalom napi több tucat hajóra csökkent, március első hetében pedig – a háború kezdete óta – naponta legfeljebb négy hajó haladt át a szoroson.
A megfeneklett hajók többnyire kikötőkben és rakodóhelyeken rekedtek állandó veszélyben, a tűz alatt. Több ezer tengerész került már ilyen helyzetbe: legalább kilenc hajót megtámadtak, legkevesebb hárman életüket is vesztették. A tengerészek megmentése gyakorlatilag lehetetlen. Egyrészt lehetetlen elhagyni a hajókat, amelyek közül több teljesen vagy részben olajjal van megrakodva. Másrészt pedig nemcsak a hajózás, hanem a légi közlekedés is leállt.
Kína tárgyal Iránnal
A Hormuzi-szoros a globális olajforgalom 20-25 százalékát bonyolítja le. Az itt is jelentkező fennakadások egyből az olajárak megugrásához vezetettek: a háború kitörését követő egy hét alatt körülbelül 20 százalékkal emelkedtek az árak. Fennáll továbbá a globális ellátási láncok, az energiaellátás, valamint a világgazdaság összeomlásának kockázata.A Reuters szerint Kína tárgyalásokat folytat Iránnal egyes hajók áthaladásáról, ezek közé tartoznak a kínai kikötőkbe olajat és cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajók. Kína Teherán kevés külkereskedelmi partnere közül a legnagyobb. A Peking által befogadott összes olaj körülbelül 45 százaléka – beleértve az iráni olajat is – a Hormuzi-szoroson halad át. A lap megjegyezte, hogy egy kínai zászló alatt hajózó tartályhajó az éjszaka folyamán át tudott haladni a szoroson.
