Megerősítette Kármán András pénzügyminiszter a parlamenti meghallgatásán, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát „visszavezetik”.
Várhatóan újra kiszélesítik azok körét, akik igénybe vehetik ezt az adózási formát (a kata a mai napig nem szűnt meg, csak 2022-ben erősen beszűkült a jogosultak köre).
A katát 2013. január 1-jétől lehetett alkalmazni, a cél az volt, hogy egyszerű és kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozásoknak, és csökkentse a feketegazdaságot.
A rendszer az egyszerűsége miatt vált népszerűvé, a főállású vállalkozók havi 50, a mellékállásúak 25 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval tudhatták le az adó- és közteherfizetési kötelezettségüket (a helyi iparűzési adó és a kamarai tagdíj mellett).
Magasabb ellátási alap, például magasabb nyugdíj érdekében a havi 75 ezer forintos átalány is választható volt, de ezzel kevesen éltek.
A kata kezdetben évi 12 millió, majd 18 millió forint bevételig volt alkalmazható.
Különösen népszerű a különféle szabadúszó vállalkozók, illetve informatikusok, fordítók, grafikusok, futárok, médiaszakemberek körében lett, akiknek azóta nem maradt sok választásuk.
A rendszer vitatott eleme volt, hogy bújtatott foglalkoztatásra is ki lehetett használni, kiváltva vele az alkalmazotti státuszt, de ezügyben léphetett volna az állam.
2022-ben a kormány váratlanul és lényegében azonnali hatállyal, szeptembertől beszűkítette a lehetőséget.
Azóta csak főállású egyéni vállalkozók alkalmazhatják, és csak magánszemélyeknek való számlázással, ez alól a taxis vállalkozók kivételek.
Mivel a katás vállalkozók jelentős része cégeknek dolgozott, nekik át kellett állniuk a jóval magasabb közterhet jelentő átalányadózásra,
vállalkozói szja-ra, esetleg a kivára vagy egyenesen a céges működésre. Ráadásul a magasabb közterheket sok mikronvállalat nem tudta még kitermelni a világjárvány után, hiszen a járvány sokuk ügyfélkörét megszüntette vagy az ügyfeleinek számát lényegesen lecsökkentette. Így aztán, a becslések szerint a kata módosításakor 450 ezer körüli katázók száma, az új szabályok bevezetése után legfeljebb 70-80 ezer maradt.
A változtatás a váratlansága, a társadalmi egyeztetések hiánya és az év közbeni bevezetése miatt is nagy elégedetlenséget szült. A sokkhoz az is hozzájárulhatott, hogy a kata eredeti formája a költségvetés szempontjából „túl kedvező” volt, azaz eleve rosszul lőtték be a mértékét és szabályait.A Kata megfojtását a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara akkori elnöke, Parragh László is lelkesen támogatta.
