Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Emlékezetes pontja volt 2022-nek, amikor a Ryanair vezérigazgatója elküldte Nagy Mártonnak a Közgazdaságtudomány tökfejeknek – angol eredetijében Economics for Dummies – című könyvet. Hogy a miniszter megfogadta-e Michael O’Leary tanácsát, és beleolvasott-e a könyvbe, azt nem tudhatjuk. De úgy tűnik, nem, a jegybank ugyanis most megismételte a manővert, mi több, külön Nagy Márton – és követői – okulására készítettek egy tanulmányt.
A címzettek közül még kiemelendő Parragh László iparkamarai elnök, aki a jegybank legutóbbi kamatvágása után felháborodásának adott hangot. Őt a tanulmány végén majdnem nevesítik is:
A dolgozat már a címe alapján (Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…) a gazdaságfejlesztési miniszter minapi nyilatkozatára reagál, amit az után adott ki, hogy a KSH közzétette: szeptemberben – ha csak minimálisan is – bő egy év után pozitívba fordult a reálbér változása (vagyis a keresetek éves növekedése meghaladta az éves infláció mértékét), illetve a jegybank Monetáris Tanácsa „csak” 0,75 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, ezzel pozitív tartományban tartva a reálkamatot (a 11 százalékos alapkamat jóval magasabb, mint az infláció).
A tanulmányt érdemes bárkinek elolvasni, valóban közérthető – éppenséggel a közgazdász végzettségű, volt jegybanki alelnök Nagy Mártonnak fajsúlyosabb szöveggel is boldogulnia kellene, de ezek szerint volt munkahelyén erre a szintre lőtték be a képességeit.
