– Politikai bábszínház – így minősítette Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke azt a Pintér Sándor belügyminiszter által összehívott szerdai egyeztetést, ahol az ellenzéki pártok és meghívott szakértőik az új pedagógus státusztörvényről tárgyalhattak a Belügyminisztérium képviselőivel. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom delegáltjai viszont meg sem szólalhattak a tárgyalás ideje alatt.
Az egyeztetést követően a pártok és a szakértők elmondták, hogy a pedagógusok jogait korlátozó státusztörvény tervezetéről valójában nincs értelme beszélni, az oktatás javításáról annál inkább, aminek a „bosszútörvény” nem képezheti alapját. Abban is teljes volt az egyetértés az ellenzéki pártok között, hogy a pedagógusok béremelését a nemzeti költségvetésből, nem pedig uniós pénzből kellene finanszírozni. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője megjegyezte, a kormány már 2016-ban megígérte, hogy a pedagógusbérek el fogják érni a diplomás bérek 80 százalékát, uniós forrásról pedig akkor sem volt szó.
Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében elmondta,
Pintér Sándor is kínosnak érezhette, hogy a megjelent értintettek, a diákok és a tanárok nem szólhattak hozzá az egyeztetéshez, ezért felajánlotta, hogy egy héten belül időpontot kapnak egy másik megbeszélésre, amely már velük zajlik.
Az egyeztetésen Nagy Erzsébet bemutatta azt a petíciót, amelyet mintegy 27 ezren írtak alá a státusztörvény ellen tiltakozva, és azt a felmérést is, amelyben mintegy ötezer pedagógus nyilatkozott arról, hogy nem maradnak a közoktatásban, ha a státusztörvény bevezetik. Pintér Sándort viszont nem igazán érdekelték a petíciók.
– Először láttuk Pintér urat mosolyogni, milyen kár, hogy rajtunk – mondta Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom képviselője, majd hozzátette: nem rendet akarnak bontani, hanem megoldásokat szeretnének. Bejelentette azt is, hogy május 30-án a Sándor-palotánál fogják felszólítani Novák Katalin államfőt, hogy ne írja alá a törvényt.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az egyeztetés után lapunknak elmondta, hogy május 23-án volt egy kerekasztal-beszélgetés is a BM-ben, ahol elhangzott, hogy a státusztörvény tervezete egy-két héten belül a parlament elé kerülhet.
– Az már jó hír, hogy június elsejével biztosan nem vezetik be.
A kormányzat részéről azonban nem tudták megmondani, pontosan mikortól lesz hatályos, csak annyit, hogy lépcsőzetesen fogják bevezetni – fogalmazott a PSZ alelnöke.
Az ellenzéki pártok, pedagógusok szervezetek és diákok képviselői után a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence is sajtótájékoztatón számolt be a megbeszélés tapasztalatairól. Felidézte, hogy az új pedagógus státusztörvénnyel kapcsolatban már többször egyeztettek a tanári érdekképviseletekkel, szülői és diákszervezetekkel. Az ellenzéki pártokkal történt szerdai megbeszélésről azt mondta, továbbra sem tudták meg, oktatásügyben mit szeretne az ellenzék, aminek némileg ellentmond, hogy nem sokkal később arról beszélt, a pártok valamennyi felvetésére reagáltak. Az ellenzéki politikusok egy közös nyilatkozatban is összefoglalták, hogyan vélekednek a pedagógusok közalkalmazotti státuszát megszüntető törvénytervezetről, ám Rétvári szerint ők ilyen nyilatkozatot nem kaptak.Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke lapunk érdeklődésére azt mondta, személyesen Pintér Sándor belügyminiszternek adta át a dokumentumot, Rétvárinak nála kellene érdeklődnie. Az államtitkár azon kijelentésére, miszerint az ellenzéki pártok az elmúlt három hónapban még arra sem voltak képesek, hogy módosító javaslatokat dolgozzanak ki a törvénytervezethez, Kunhalmi úgy reagált, ennek az az oka, hogy a BM még be sem nyújtotta a végleges tervezetet a parlamentnek. A sajtótájékoztatón egyébként Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke is részt vett, de ők nem szóltak egy szót sem. Rétvári a sajtó képviselőinek sem engedte meg, hogy kérdéseket tegyenek fel.