Több milliárd eurós befektetést hajt végre kecskeméti üzemében a Mercedes-Benz, főszerepet adva az elektromos átállásban a magyarországi telephelynek – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban Ola Källenius, a stuttgarti központú autóipari konszern igazgatótanácsának elnöke. A hajtásláncok arányának változásával akkumulátorbeszerelő üzemet létesítenek a gyár területén, a közeli jövőben pedig a Mercedes-Benz luxusautó-vásárlóit is kiszolgálhatják Kecskemétről.
„A kecskeméti gyár nagyon fontos része a globális termelési hálózatunknak, nem véletlen, hogy a következő években több milliárd eurót fektetünk ebbe az üzembe a következő generációs jármű-architektúrákat és modelleket szem előtt tartva – mondta az Indexnek Ola Källenius, a Mercedes-Benz csoport igazgatótanácsának elnöke. -Immár a konszern németországi gyáraiban, illetve világszerte, például a Mercedes-Benz kínai gyárában is fontos pozíciókat töltenek be magyarok a termelésirányításban.”
A jövő Kecskeméten épül Ola Källenius szerint. 2021 őszén az alföldi üzemben gördült le a szalagról az első EQB kompakt SUV modell.A Magyarországon előállított első tisztán elektromos, sorozatgyártásban készült autó a Mercedes-Benz életében is mérföldkő, hiszen lenyűgözte a konszern vezérkarát, hogy az igazgatótanácsban hozott döntéstől alig 12 hónap telt el a tényleges gyártásig. Az elnök felidézte: a Müncheni Autószalonon bemutatták az úgynevezett MMA architektúrát, új generációs elektromos autókkal és villamosított, high-tech belső égésű erőátviteli rendszerrel. „Ahogy a belső égésű motorokkal szemben egyre nagyobb teret nyernek az elektromos meghajtású járművek, akkumulátorbeszerelő üzemet is építünk itt. Tehát az üzletágunk komponensoldalát is bővítjük.” Az igazgatótanács elnöke kitért arra is, amellett, hogy a gyárbővítés a lehető legmagasabb műszaki paraméterek mentén valósul meg, ez egy teljesen CO2-semleges üzem lesz, például a fűtéshez a tervek szerint geotermikus energiát használnak majd. A termelés egészét úgy szervezik át, együttműködve a magyarországi partnereikkel, hogy megújuló energiára támaszkodhassanak a fosszilis alapúval szemben.
Sokak szerint Magyarország változatlanul a nyugati nagytőke összeszerelő üzeme, a befektetéseket pedig továbbra is a még ma is relatíve olcsó munkaerő és az adókedvezmények vonzzák. Ola Källenius szerint ezen a szakaszon már messze túl vagyunk.
„Egy évtizeddel ezelőtt, amikor Kecskemét még németországi mása testvérüzemeként működött, kicsit mester és tanítvány jellegű volt a viszony, de hamar eltűntek ezek a különbségek. Ma már minden telephelyünk hozzájárul a globális termelési hálózat know-how-jához. Kecskemét ebben tökéletesen egyenlő partner és világszinten a legjobban teljesítő gyáraink közé tartozik.”
A német prémiumautó-gyártás három meghatározó szereplője, így a Mercedes-Benz és az Audi mellett a BMW is bizalmat szavazott Magyarországnak. „Kedvező fejlemény, hozzánk hasonlóan a versenytársaink is a jó lehetőséget keresik. A szektorban eltöltött 30 év alatt egyszer sem éltem meg olyan időszakot, mint a mostani, amikor az egyes gyártók ennyit fektetnek be új technológiába, ráadásul új gyárakba is. A munkaerőhöz való hozzáférés, a demográfia kulcskérdés. A munkanélküliségi ráta alacsony, ami jó dolog, de ahhoz, hogy a vállalkozások terjeszkedni tudjanak, szükségünk van pluszemberekre. Mi annyit tehetünk, hogy elismerjük, megbecsüljük őket, befektetünk az emberek képzésébe. Ha a munkaerőoldal túlságosan megszorul, az már nem csak rólunk szól, hiszen a Mercedes általában megtalálja az embereket, de az autóipar csapatsport. Amint hiányt szenvednek szakemberekből a körülöttünk lévő beszállítók, az máris kihat ránk.”
