A tegnapi szűkszavú közleményből csak az derült ki, hogy a Börgöndön lezuhant gép pilótája és utasa meghalt. Most már azt is tudjuk, hogy családi tragédia történt.A HA-RDM lajstromjelet viselő T–28-as Trojan kisrepülőn annak tulajdonosa, Rózsavölgyi Vilmos és fia, Árpád utazott, amit 2021 áprilisában vásároltak meg. Hogy mennyire voltak képzett pilóták, azt egyelőre nem közölték, mindesetre több szakértő szerint, egy elhibázott manőver lehetett a baleset oka.
Madas László, igazságügyi légi üzemeltetési szakértő szerint még korai kijelenteni, hogy mi okozhatta a börgöndi légi parádén lezuhanó kisrepülőgép tragédiáját, de úgy véli, nagyobb a valószínűsége az emberi hibának, mint a műszakinak. A baleset vizsgálatát megnehezíti, hogy a roncs szinte teljesen kiégett.
Madas László az RTL-nek elmondta, hogy a pilóta nem jól hajtotta végre az orsó nevű műrepülő-figurát. Úgy véli, lehetséges, hogy a beviteli sebesség nem volt elegendő az emelkedési szakasz után, legalábbis erre enged következtetni a balesetről készült felvétel. Madas szerint még korai kijelenteni, hogy pilótahiba okozta volna a balesetet, hiszen a roncs átvizsgálása még hátravan.A gép kiégett, nehéz lesz megállapítani, hogy a kormányok működtek-e, de feltehetően igen, mert a repülés korábbi szakaszában nem volt velük semmi baj.
Tehát nagyobb a valószínűsége az emberi hibának, mint a műszakinak– jelentette ki a szakértő az RTL Híradónak.
Arra is kitért, az a tény, hogy a repülőgép motorja állítólag még „bejáratós” volt, nem feltétlenül függ össze a balesettel. Mint mondta, közvetlen ok-okozati összefüggést nem lát a két dolog között, de egy biztos, hogy a bejáratós motorokkal nem szokás műrepülni.
Madas elmondta, hogy útvonalrepülésen vagy iskolakörözésen járatják be a motort. Műrepülni azért nem szokás ilyenkor, mert az túlzott kopást idézhet elő.Ilyenkor idő előtti olajcsere van, más olajokkal kell bejáratni, mint amivel utána üzemeltetni, de ettől függetlenül itt nem játszott ez szerepet.