Feljelentést tett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kapcsán. A fókuszban a 2021 és 2023 közötti évek voltak, de zajlottak már vizsgálatok egyes háttércégeknél 2014 és 2018 között is. Ligeti Miklós, a Transparency International Hungary jogi igazgatója az ATV Start című műsorában kifejtette: reméli, hogy az ÁSZ nagyobb sikerrel jár, mint ők, ugyanis a Transparency már 2014. áprilisában szóvá tette az MNB alapítványok ügyét, majd 2016-ban feljelentést is tettek, azonban „az ügyészség még csak elbírálni sem volt hajlandó a feljelentésünket”.Most viszont valószínűleg lejárt Matolcsy védettsége, immár szabad a gazda.
A jogi igazgató úgy véli, bár a teljes összeg hatalmas, „de valójában ez egy kisstílű pitiáner lopás, ami több mint tíz éve büntetlenül a nyílt utcán fényes nappal történt, erről mindenki tudott, a hatóságok, az újságírók, a számvevőszék, természetesen az elkövetők is, mi civilek, akik ezzel foglalkoztunk, csak senki nem akarta tudomásul venni”.
A 500 milliárd forintból a Számvevőszék kimutatása szerint is legalább 400 milliárd forint közpénz, amit „vagy a Magyar Nemzeti Bank tolt bele az alapítványokba, vagy a szintén állami pénzt használó Neumann János Egyetemért Alapítvány adta. Ebből 150-170 milliárd már elégett, merthogy vettek belőle mindenféle ingatlanbefektető céget Svájcban, meg Lengyelországban, és annak leesett a részvényárfolyama”.
Ligeti szerint „fájóan hiányzik” a számvevőszéki megközelítésből, hogy ez a bűnös magatartás „befejezett bűncselekményt valósított meg, amikor a Magyar Nemzeti Bank az általa előállított nyereséget, 267 milliárd forintot 2013-14 során áttette alapítványokba. Ez önmagában sikkasztás. És ha akkor eljárnak, ezt a pénzt még vissza lehetett volna venni”, mondta a műsorban Ligeti.Azóta azonban létrehoztak egy nagyon bonyolult céghálót, mi komoly „vizsgafeladat” elé állítja a büntető hatóságokat, hogy „hogyan lehet ezeket a közpénz-zsonglőrködéseket feltárni”.
Vélhetően azt lehet meggyanúsítani, „aki arról döntött, hogy ez a pénz a jegybank alapítványaihoz kerüljön, majd onnan tovább Matolcsy György családtagjainak és baráti körének az érdekeltségébe tartozó cégekhez, szervezetekhez”.Szerinte a személyi felelősséget nem lesz nehéz megállapítani: akik eljártak az ügyben a Magyar Nemzeti Bank képviseletében.
„Az biztos, hogy szakmailag óriási hiba volt 2016-ban a hatóságok részéről nem eljárni. Nem csak a Transparency International Magyarország gondolta úgy, hogy ez közpénz, hiába mondta azt a NER egyik szállóigéjévé vált mondatot Kósa Lajos, hogy elvesztette közpénz jellegét”.
Az Alkotmánybíróság 2016-ban kimondta, hogy közpénzről van szó, a jegybanki alapítványok pedig közfeladatot látnak el. „Ez egy állami pecsétes papíron is leírt álláspont és ténymegállapítás volt, tehát a Számvevőszéknek és mindenki másnak legkésőbb 2016-tól kutyakötelessége lett volna ellenőrzéseket végezni.Ligeti Miklós szerint az ügyben „a politikai felelősség egyértelműen a NER-é, a rendszeré magáé, amelyik hagyja ezeket a magatartásokat büntetlenül eljutni odáig, amíg a közpénzvesztés eléri a százmilliárdos nagyságrendet”.
Ligeti szerint azért most indult vizsgálat, mert most járt le Matolcsy György elnöki mandátuma, és „biztos voltak olyan ütőkártyák a kezében, amelyekkel el tudta érni, hogy ne nagyon vizsgálódjanak körülötte. De sajnos ez is nagyon jellemző a nemzeti együttműködésnek hazudott rendszerre, hogy itt nem szakmai, jogi szempontok alapján döntenek arról, hogy egy bűnös, vagy legalábbis gyanús magatartást a hatóságok mikor vizsgálnak ki. Valószínűleg a politikai védelem feloldása, illetve a politikai engedély Matolcsy mandátumának a vége felé született meg, és ezután beindulhattak a hatóságok”.
