Újra előkerült az az elmélet, miszerint Moszkvában is őrizhetnek fontos iratokat, sőt az egyetlen hiteles ügynöklista is ott található. Ez a téma akkor is előkerült, amikor Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója az aktanyilvánosságról tartott sajtótájékoztató első felében körbevezette a levéltár raktárában Magyar Péter miniszterelnököt és más kormánytagokat. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter megkérdezte: lehetséges-e, hogy a szovjetek vagy az oroszok elvittek dossziékat Magyarországról, Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig felvette, hogy a hiányzó dokumentumok is ott lehetnek.Németh Miklós volt miniszterelnök többször elmondta, hogy Moszkvában őrizhetik az eredeti iratokat, amelyek egyébként mindmáig hozzáférhetetlenek.Putyin persze bármilyen magyar aktába belenézhet, s meg is teszi, ha érdekében áll.
A most nyilvánosságra hozott iratokból (6-os kartonok, B-naplók, a mágnesszalagok adatai) sem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy ki volt ügynök és ki az, aki csak az állambiztonság látómezejébe került. Ráadásul azoknak a neve sem feltétlenül szerepel a már nyilvános iratokban, akiknek korábban bebizonyosodott az állambiztonsági múltja. Mindeközben az állampolgárok érthető módon szeretnének tisztán látni, és egyértelmű válaszokat kapni. Ez így együtt rengeteg találgatásra adhat okot, nem csoda, hogy elkezdtek terjedni a konteók is.
Az ÁBTL főigazgatója szerinte nem legenda, hogy Moszkvában lehetnek iratok. 1945-től minden fontosabb pozícióban jelen voltak a szovjet tanácsadók, így az állambiztonságnál is, ott pedig minden fontos irathoz hozzáférhettek. Azt viszont nem tudják, hogy ezek közül mit juttattak el Moszkvába, de a főigazgató úgy gondolja, hogy az oroszországi levéltárak fontos információforrások lehetnek.
Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése előtt léteztek moszkvai szakmai kapcsolataik, de az elnöki és katonai levéltárak a külföldi kutatók számára addig is zártak voltak. Oroszországban a levéltári szolgáltatás a külpolitikai propaganda része, a Szovjetunió II. világháborús szerepének megkérdőjelezése pedig büntetőjogi kategóriának számít. Nem lehet például kutatni a megszálló szovjet csapatok tevékenységét. Korábban működött egy szovjet–magyar levéltári bizottság is, a másik fél akkor sem volt igazán együttműködő. kevés eredménnyel járna, ha a kutatók be is jutnának oroszországi levéltárakba, az orosz–ukrán háborúval pedig végképp elveszett annak az esélye, hogy megismerjék a kint őrzött iratokat.Putyin regnálása alatt egyébként sincs esély komoly kutatómunkára.
