Tíz évnyi hallgatás után a miniszterelnök arról rendelkezett december 9-én, hogy Nagy Márton miniszter szilveszterig vezényelje le a kárpótlási jegy kivezetését a BÉT-ről. Ebből eddig annyi vált láthatóvá, hogy Nagy Márton kérelmezte a tőzsdétől, hogy töröljék a jegyet az értékpapírok listájáról.
A miniszterelnöki határidő előtt pár órával, szilveszter napján a Budapesti Értéktőzsde elnöke bejelentette, hogy a kárpótlási jegyet törölte a terméklistáról.
A vezérigazgatói határozatban volt egy érdekes kitétel, miszerint az utolsó kereskedési nap 2025. január 2. Ez annál is inkább érdekes, mert karácsony előtt a BÉT vezetése arról határozott, hogy a kárpótlási jegyek kereskedését 2024. december 23-án, reggeltől felfüggeszti. Erre azért került sor, mert a központi elszámolóház (KELER) december 31-ig vállalta a kárpótlási jegyekre kötött tőzsdei ügyletek elszámolását. A brókercégek ehhez a verdikthez tartották is magukat és január 2-án – BÉT határozat ide, BÉT határozat oda -, már nem fogadtak el megbízásokat a jegyekre és nem is született üzlet a karácsony előtt felfüggesztett papírra.
A január elsejétől csúcsminiszter Nagy Márton tárcája arról semmit sem közölt, hogy mitévők legyenek e sajátos értékpapír tulajdonosai, akik 2006. óta átvállalták az államtól, hogy megvásárolják azon kárpótoltak jegyeit a parketten, akik nem akartak várni arra, hogy a mindenkori kormány helyt álljon az 1991-ben hozott kárpótlási törvényben foglaltaknak, azaz felhasználási lehetőséget biztosít a kárpótlási jegyek tulajdonosainak.
A csúcsminiszter nem rendelkezett mindeddig az évek során értékpapírszámlára helyezett kárpótlási jegyek további sorsáról. Arról sem közölt a tárca semmit, hogy a tőzsdei kereskedés ellehetetlenítése után mi légyen azokkal a kárpótlási jegyekkel, amelyet a tulajdonosaik tartós befektetési számlán (TBSZ) tartottak? Ha emiatt fel kell törni ezeket a számlákat, mi lesz az ugyanazon TBSZ számlán lévő egyéb értékpapírokkal? Mikor tesz eleget a Magyar Állam a kárpótlási törvénynek; mikor ad felhasználási lehetőséget a jegytulajdonosok számára?
Egyelőre annyi történt, hogy a csúcsminiszter kérésére a BÉT-en törölték a terméklistáról a kárpótlási jegyet. A miniszterelnök decemberi rendeletében adott feladatnak, a jegy kivezetésének a tőzsdéről ennél többről kell, hogy szóljon, mivel azok a befektetők, akik a nyilvános tőzsdei kereskedésben vásárolták a papírjaikat, most akaratukon kívül egy kevésbé likvid és kevésbé szabályozott, bizonytalan piacra kerülnek.
A BÉT eddigi történetében a tőzsdei kivezetések az értékpapírtörvény szabta keretek között történtek. A kibocsátónak szigorú szabályok között kellett elszámolni a részvényesekkel. Itt, most némiképp más a helyzet: a kárpótlási jegy nem tartozik az értékpapírtörvény hatálya alá, az abban foglalt kivezetési szabályok erre a speciális értékpapírra csak a tőkepiaci elvek szerinti, tágabb értelmezésben lehetségesek.
A törvény egyrészt az elmúlt időszak tőzsdei átlagárához, másrészt a társaság saját tőkéjéhez köti a kibocsátó részére a kivezetést megelőző, kötelező ajánlati árat. Minthogy a kárpótlási jegy nem részvény, nincs mögötte egy vállalat vagyona, így nem lehet saját tőkéje sem, amin a tulajdonosok a kivezetéskor osztozhatnának. Van viszont egy törvényben (a kárpótlási törvényben) meghatározott értéke. Ez 1742 forint. Amint azt Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke pár napja kifejtette, ezt az 1742 forintos árat kellene a kibocsátó államnak felajánlania a jegytulajdonosok számára a tőzsdei kivezetés során.
Meglátjuk, Nagy Márton miképp értelmezi Orbán Viktor utasítását.
A kárpótlási jegyek tőzsdei végjátékáról szóló múlt heti cikkünket ITT olvashatják.