„Nem lehet kimondani végérvényesen, hogy a korábbi világrend felbomlott. Közel van hozzá, hogy ne lehessen reparálni, de éppen Európa az, és annak vezetői – nem számítva a magyar miniszterelnököt –, akik erőteljesen dolgoznak azon, hogy az a rend, ami mégis csak bizonyos intézményekhez és szabályokhoz kötődött, és azok regulálták, adták a kereteit annak, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni, mégis csak fennmaradjon” – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő Veiszer Alinda műsorában.
Hozzátette azt is, hogy jobb az a világ, ahol elfogadjuk, hogy jogilag egyenlőek az egyes államok, és nem térünk vissza ahhoz a politikához, ahol a nagyobbak határozzák meg, mi történik.
A történész szerint a 2015-ös szíriai válság idején Oroszország még tudott erőt mutatni, de a közelmúltbeli konfliktusokban, például Irán esetében már nem tud semmi érdemit tenni, ami a rezsim megmentését szolgálhatná. Azt, hogy csökken az orosz erő, az is mutatja, hogy négy éve háborúzik Ukrajnával, egy olyan országgal, aminek a lakossága negyede, de lehet, hogy ötöde a saját lakosságának, kisebb a gazdasági ereje, és nincs nukleáris fegyvere. A négyéves háború során a már meglévő 7 százaléknyi ukrajnai területhez 13 százalékot tudott megszerezni. „Nemcsak most nyert bizonyítást az, hogy Oroszország azért nem egy nagyon erős állam, hanem ezt látjuk az elmúlt évek ukrajnai fejleményeiben is” – mondta.
Sz. Bíró szerint a háború lezárásának kulcsfigurája Trump, nélküle nehéz elképzelni, hogy olyan megállapodás jöjjön létre, ami bizonyos szabályok közé kényszerítené Oroszországot. „Trumppal az a probléma, hogy miközben kulcsa egy jövendő megállapodásnak, egyben akadálya is”
