Az Egyesült Királyságban ezen a héten választások lesznek, alapvetően helyhatósági szinten. Első ránézésre ez egy szokásos politikai eseménynek tűnik, de Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a helyzet komplikáltabb, mert egy olyan folyamat kezd kirajzolódni, amely túlmutat a választáson.Májusban választások lesznek az Egyesült Királyságban, és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a központi kérdés nem az, hogy mit nyer vagy veszít Keir Starmer miniszterelnök, hanem az, mi történik a régióban a következő években.
Az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, de a brexitet nem mindenki akarta. Anglia többsége ugyan a kilépést támogatta, míg Skócia, Wales egy része és Észak-Írország nem akarta elhagyni a politikai közösséget.A szakértő szerint ez a különbség megmaradt törésvonalként az országok között, ez pedig megint látszik. „Skócia továbbra is az EU felé nyitna. Walesben erősödik az önállóság igénye. Észak-Írország pedig gazdaságilag és politikailag is közelebb kerülne az uniós térhez”.Tarjányi Péter szerint nem egy gyors válságnak, hanem egy lassú átrendeződésnek vagyunk a szemtanúi.
Van egy katonai dimenzió is, amit kevesen mondanak ki Európában. Az Egyesült Királyság nem csak politikai egység. Hanem katonai rendszer is. És itt kezd komolyodni a helyzet. A brit haderő egységes parancsnoki struktúrában működik évszázadok óta. De a katonai infrastruktúra nem egy helyen van. Egy függetlenedő Skócia például újratárgyalhatja a nukleáris jelenlétet (a brit nukleáris elrettentő erő, a Trident Skóciában állomásozik). Hozzátette: a brit választások nyomán a brit hadsereg működése bonyolultabbá válhat, a döntéshozatal pedig lassulhat egy válsághelyzetben.
