A Szabad Európa szerint a Donald Trump elnök beiktatása óta eltelt időszakban mindkét oldalról hangzottak el konkrétumok. Februárban Louis Bono, az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának vezető tisztviselője tárgyalt Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel, s ezenkívül még legalább egy – sajtónyilvánosságot nem kapott – találkozó volt Budapesten államtitkári szinten a két kormány között.Az amerikaiak kifejezték: azt szeretnék, hogy Magyarország vásároljon orosz helyett amerikai gázt és amerikai fegyvereket, illetve hogya jövőben „kevésbé legyenek szorosak” a magyar–kínai kapcsolatok, elsősorban persze gazdasági értelemben.
A magyar kormány a gázvásárlásra nyitott lenne, de türelmet kér, mert ez csak cseppfolyósított formában (LNG) valósulhatna meg, amit jelenleg csak jelentős felárral tudnák ideszállítani, ha a teljes EU–Kína kereskedelmi volument tekintjük, akkor ezen belül a magyar–kínai bilaterális kapcsolat mindössze 1,2 százalékot tesz ki.A magyar kormány egyelőre nem tervez lazítani a magyar–kínai kereskedelmi kapcsolatokon, sőt, értesüléseik szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén újabb kínai óriás beruházásokat jelenthet be, például egy autógyár idetelepülését.
Azek szerint a kormány hiába várja az amerikai befektetőket. „Van egy kis tanácstalanság Washingtonban, nem látni, a közeljövőben milyen jelentősebb amerikai gazdasági szereplő jelenhetne meg az országban, főleg, hogy Trump politikájának egyik esszenciája éppen az, hogy hazatelepülésre bírja az amerikai cégeket”.
