A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének filozófus édesapja úgy gondolja, hogy azt is meg kellene nézni, hogy folyik-e egyáltalán tényleges munka az Akadémia különböző osztályain.
„Egy átvilágítás részeként meg kell nézni, financiálisan mi történik az Akadémián, hogyan használják fel a rendelkezésre álló forrásokat, miféle munka folyik, folyik-e munka egyáltalán a különböző osztályokon, intézetekben, milyen teljesítmény van, és ezek az eredmények hogyan segítik a magyar emberek életét”.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető Lánczi Tamás édesapja úgy véli, hogy az Akadémiával kapcsolatban Schmidt Mária bár élesen, de precízen fogalmazott, amikor az intézményt sztálinistának nevezte.Ezt azzal indokolta, hogy amikor 1945 után a kommunisták rátelepedtek az MTA-ra is, az általuk kialakított viszonyok nem változtak meg, sőt, azok rehabilitációja sem történt meg, akiket ekkor politikai okokból eltávolítottak az Akadémiáról. Példaként Lánczi Kerényi Károly esetét említette.
Lánczi András szerint az Akadémia átvilágítása a rendszerváltáskor elmaradt. Sőt, utána még a CEU segítségével a baloldal és a liberálisok is elfoglalták az MTA-t (ezek szerint a rendszerváltáskor érintetlenül hagyott kommunistáktól) és mindezek következtében az Akadémiáról „nehezen képzelhető el, hogy rövid időn belül valóban nemzeti érdeket szolgáljon (kutatási témák kiválasztása, nagydoktori eljárások) és egyértelműen nemzeti intézményként funkcionáljon”.