Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező kőolajat, így a szankciók alól mentesülő Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre. Ez egy várható lépés volt, de Magyarország nem készült fel rá, miközben az Ukrajnával való feszült viszony is ezt indokolta volna. Magyarország az olajimport 70 százalékát Moszkvából kapja, így sürgősen más útvonalak után kell néznie.
Magyarország versenyt fut az idővel, hogy elkerülje az áramkimaradásokat és az üzemanyaghiányt, miután Ukrajna részleges tilalmat rendelt el a területén áthaladó orosz olajra. Kijev a múlt hónapban szankciókkal akadályozta meg a legnagyobb moszkvai olajipari magáncég, a Lukoil által Közép-Európába értékesített kőolaj vezetékeken keresztül történő szállítását – ezzel részben semmissé vált az európai uniós szankciók alóli mentessége, amelyet azért hoztak létre, hogy az Oroszországtól függő országoknak több időt adjanak a szállítások leállítására.
Ukrajna célja, hogy több mint két évvel az ország teljes körű lerohanása után megfojtsa a Kreml háborús kasszájának egyik legfontosabb bevételi forrását. A lépés azonban ellátási hiánytól való félelmet kelthet Budapesten, amely olajimportjának 70 százalékát Oroszországtól – és ennek felét a Lukoiltól – kapja.
Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek– mondta Ilona Gizinska, a Centre for Eastern Studies kutatója és Magyarország-szakértője. Hozzátette, hogy a magyarok „heteken belül” égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha nem találnak megoldást. A szakértő szerint Magyarország csak idén áprilisban csaknem negyedmilliárd eurót költött orosz nyersolajra és gázra.
