Hazánkban, három évtizeddel a második világégés után úgy 700 ezer ember/család engedhette meg magának a saját autó luxusát. A volt NDK tájain, ahol már egy hazai gyártású új Trabantra, Wartburgra is legalább tíz esztendőt kellett várni, alig volt több négykerekű. Bezzeg Magyarországon a Merkurnál már 1200-as – szinte olasz Fiat – Lada 1200-asokat is rendelhettek a pénzes vevők. Félévszázaddal később nem vagyunk immáron 10 millióan, ám a járműparkunk a 3,2 millióhoz közelít.
Anno a 70-es évek derekán, túl az üzemanyaghiányon Nyugat-Németországban 21 millió VW Bogár, Golf, Merci, BMW, Audi, Ford, Porsche stb. modell rótta az utakat. Ma ez a kvóta – a 35 esztendeje újraegyesült Németországban – 50 millió darab. A legtöbb verda, úgy 10 millió példány Volkswagen emblémát visel. Ezüstérmes a Mercedes-Benz, kb. 4 millió darabbal. Veterán Trabi, Wartburg, Barkas, Zsiguli, Zaporozsec, Moszkvics, Volga szinte sehol, maximum a gyűjtők garázsában. A 800 ezres oldtimer állomány zöme a nyugati régiókban van – hiszen nem olcsó „Mulatschag”!
