A legendás, amerikaias General Motors modellekre alapozott Opelek sikeresek voltak a második világháború után Európában. A híres Rekordot váltó – kizárólag hat hengeres! – Commodore az 1968-as Monte Carlo Rallye csoport és kategória győzelmével alapozta meg karrierjét. Beleszerettek a pénzes amatőr „versenyzők” is. Pláne, hogy más államokban is dobogós helyezéseket gyűjtött be a kétajtós kupé. A családosok a felső középkategóriás nyugatnémet típus limuzin verzióját választották.
A Commodore GS vadított változata GSE emblémával 1971-ben nyerte meg a Monacói Hercegség aszfaltszaggató viadalát a széria túrakocsik mezőnyében. Csilingelt a kassza a nyugati autókereskedésekben! De az tagadhatatlan, hogy a 160 lovas fürge Opel imázsa sohasem vetekedhetett a drágább {konzervatívabb} Merci eleganciájával, hírnevével. A közel 200 km/órás végsebesség csak első hallásra egetrengető, mert a kortárs Porsche 911-es bő félévszázada már 250-nel suhant. Az ilyen, típustiszta oldtimerekért 120-180 ezer €urót is elkérnek, míg a nyúlánkabb Opel Commodore GS/E 30 ezer {€} alatt a miénk lehet!
