Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1889 tavaszán világra jött Adolf Hitler a szomszédos Bajorországban öltött magára egyenruhát, midőn 110 esztendeje kirobbant a „nagy” háború. Ki sejtette akkor, hogy – új fazonú bajusszal – a 20. század első felének (negatív, tömeggyilkos) főszereplője lesz majdan ő? Az 1933-ban Berlinben hatalomra került Hitler Richard Wagner muzsikájának szerelmese volt. Ám két világégés között akadt más szenvedélye is. A Harmadik Birodalom kancellárjának élete során legalább egytucat ebe volt. Már ifjan, a fronton fotózták egy négylábúval. Röviddel azelőtt, hogy a Spreenél megalakította első kormányát, „udvari fényképésze” egy albumot szentelt az állatbarát politikusnak, a majdani Führernek. Heinrich Hoffman kötetének borítóján a kefebajszos főnáci látható kalapban, öltönyben, nyakkendőben heverve egy pórázos Deutscher Schäferhund társaságában. {A könyvből 400 ezer példányt kelt el – jó biznisz volt, akárcsak korábban A.H. Mein Kampfja.} Igazi hírnévre utolsó – Adolffal és hitvesével Evával 1945 tavaszán „önkéntes” öngyilkosságba menekült – nőstény farkaskutyája, Blondi tett szert.
Hoffman hajdani asszisztense, Frl. Braun maga is rengeteg képet kattintott szeretőjéről és kedvencéről. Az álláshalmozó germán fővadász/Reichsjägermeister, Hermann Göring is imádta az emlősöket: élve, likvidálva, kitömve! Legyen szó oroszlánról, agyaras kanról, szarvasról, paripáról. Lánya Edda vadmacskával hancúrozva cseperedett fel, miközben a zsidó polgároknak már kanári madaruk, s más háziállatuk sem lehetett… A koncentrációs táborokon belül és kívül is fontos szerepük volt a farkaskutyáknak: a lágerben az őrök „fegyelmező eszközeként/fegyvereként”. A szabadban játékos pajtásként. Az SS katonák és családjuk, vendégeik szórakoztatására a buchenwaldi KZ mellett 1938-ban nyílt mini Zoo: majmokkal, barna macikkal, őzekkel stb. – többek közt róluk is szól Jan Mohnhaupt {22 €urós) német nyelvű kötete, a Tiere im Nationalsozialismus {Állatok a nemzetiszocializmusban}.
