Egerben járt Leslie Cavendish, aki egykor évekig vágta a Beatles-fiúk haját, így mindent tud róluk. Tíz éves lett a világ egyik legnívósabb Beatles-múzeuma, ebből az alkalomból járt itt néhány hete, és azóta is tartja a kapcsolatot Peterdi Gábor tulajdonossal és Vincze Attila könyvkiadóval, aki meglepte egy kedves ajándékkal.
A kiadó több bélyeget készíttetett a híres fodrászról, ami annyira megtetszett neki, hogy elérzékenyülve közölte, még sehol a világon, ahol megfordult élménybeszámolóival, nem lepték meg ilyen különlegességgel. Magyar bélyegen ő?!
-Hetek óta levelezünk Leslievel, és szinte már barátság szövődött köztünk, sőt szóba került egy közös könyv is a Beatles-fiúkkal töltött éveiről – újságolta örömmel Vincze Attila. Leslie Cavendishnek pedig van sztorija bőven Lennonékról, akiről megosztotta velünk még Egerben, hogy nagyon hangulatember volt, aki ha aznap bal lábbal kelt fel, mindenki tartott tőle. S milyen volt a többi fiú?
– Paul McCartney állt hozzám a legközelebb, mindig vidám, kedves volt. Sajnos már nem tartom vele a kapcsolatot, mint ahogy Ringo Starral sem, aki szintén igen közvetlen fickó. Harrison is barátságos volt, de inkább magának való, meditáló típusként ismertem meg. 1966 fordulópont az életemben, amikor elkészítettem Jane Asher színésznő frizuráját, aki olyan elégedett volt velem, hogy megkért még aznap menjek el hozzájuk párja haját is levágni. Mondtam, csak a focimeccs végén érek rá, mert éppen kedvenc csapatom a Queens Park Rangers játszott. Mikor becsengettem hozzájuk, legnagyobb meglepetésemre Paul McCartney állt előttem. Szerencsére ő is elégedett volt a munkámmal, és azután házi fodrásza lettem. Aztán ő ajánlott a többi zenésznek, így lettem a Beatles figarója.
Ennyi a rövid történet arról, hogyan lett fodrásza Leslie Cavendish a világhírű gombafejűeknek. Vajon megfizették? – érdeklődtünk tőle, mire a következő választ kaptuk:
-Elmondtam a fiúknak, hogy a liverpooli szalonunkban mennyi egy hajvágás, mosás és annál ők többet fizettek, azaz amit kértem megadták. Büszkeséggel töltött el, hogy ilyen híres zenészek frizuráját kezelhetem, alakítgathatom, miközben jókat beszélgettünk mindenféléről, főleg a zenéről, terveikről, vagy arról, milyen számukat vették fel éppen aznap a stúdióban. Nem egyszer nekem mutatták meg először készülő dalaikat. Befogadtak, amivel én sose éltem vissza, pedig a lapok sok pénzt ígérve rendszeresen ostromoltak információért. Ugyan nem írtam alá titoktartási szerződést, de én tartottam a számat. Azért is szerettem őket, mert sztárként is emberek maradtak. A kedvenc dalom egyébként tőlük a Things we said today.