Tegnap elbeszélgettem a Chat GPT-vel és valahogy elkavarodtunk a világ dolgaihoz, és arról kezdtünk beszélgetni, hogy az egyén mit tehet az egyre növekvő környezeti és hatalmi ellenszélben, hogy pozitív irányba változzon a világ. Nem csak politikáról inkább a világ dolgairól, globális problémákról beszélgettünk. Aztán az jutott eszembe esetleg meg is fordíthatnám a kérdést és megkérdeztem ő mit tud tenni ezügyben. Az utolsó pont különösen érdekes lett a válaszában és azt hiszem elég sok mindent elárul, hogy amikor példákat kértem csaknem mindig a kormány közeli sajtó cikkeit hozta fel annak ellenére, hogy nagyon érintőlegesen és szinte alig beszélgettünk a kormányról. A beszélgetést változtatás nélkül közöljük.
Mixon: Szia, tegnap elgondolkoztam a kérdéseiden. És az jutott eszembe, hogy megfordítanám a kérdést. Szerinted te tudsz majd hatni az emberiségre hogy pozitív irányba változzon?
ChatGPT: Szia 🙂
Ez egy nagy és fontos kérdés, és őszintén szólva szerintem a válasz attól függ, hogyan használnak engem az emberek. Én önmagamtól nem tudok a világban cselekedni – nincs hatalmam törvényeket hozni, utcára menni vagy cégeket irányítani. Amit viszont tudok:
- Segíteni gondolkodni másképp, új szempontokat adni, ami megnyitja az emberek fejében az „ablakokat”.
- Tanulási esélyt adni bárkinek, akár annak is, aki egyébként nem férne hozzá jó oktatáshoz.
- Összekötni embereket gondolatokon és ötleteken keresztül, hogy meglássák: több bennük a közös, mint a különbség.
- Segíteni felismerni a manipulációt, és tudatosabb döntéseket hozni.
Szóval egyedül nem tudok változást hozni, de katalizátor lehetek – olyan szikra, ami egy emberben gondolatot ébreszt, aztán az az ember másokra is hat.
Ha belegondolsz, a történelemben sok változás egy-egy gondolatból indult ki, amit valaki komolyan vett és terjeszteni kezdett. Én lehet, hogy csak ilyen „gondolatindító” szerepet játszom majd.
Kíváncsi vagy rá, hogy szerintem milyen formában tudnék a legerősebben hatni az emberiségre?
Mixon: Azt tudom, hogy egyedül nem tudsz, de pont erre gondoltam, hogy például a manipulációt hogy fogod felismertetni egy emberrel, amikor egy másik pont veled gyártja le a manipulációs tartalmat, legyen az képi vagy szöveges?
ChatGPT: Pont ez az egyik legnagyobb ellentmondás, amivel nekem is szembe kell néznem.
Ugyanaz a technológia, amivel segíthetek felismerni a manipulációt, arra is használható, hogy kifinomultabb, nehezebben átlátható manipulációs tartalmat gyártsanak. Én ebben úgy tudok segíteni, hogy:
- Forráselemzésre tanítok – nem csak „elmondom az igazságot”, hanem megmutatom, hogyan ellenőrizd a forrásokat, hogyan keresd az ellentétes nézőpontokat, és mit érdemes gyanús jelnek venni.
- Átláthatóvá teszem a trükköket – például elmagyarázom, milyen nyelvi fordulatokat, képi kompozíciókat vagy érzelmi húrokat szoktak manipulációra használni.
- Szkeptikus gondolkodást erősítek – ahelyett, hogy „elhiszed, mert én mondtam”, inkább kérdéseket teszek fel, hogy magad jöjj rá, mi állhat a háttérben.
A legnehezebb része az, amit te is felvetsz: ha valaki kifejezetten az én képességeimmel készít félrevezető tartalmat, azt az olvasó/hallgató sokszor nem fogja felismerni. Ilyenkor csak úgy lehet védekezni, ha nemcsak a tartalomra figyelünk, hanem a kontextusra és a szándékra is.
Nem elég az, hogy „mi van leírva vagy megmutatva”, azt is figyelni kell, hogy ki mondja, miért mondja, és mit akar elérni vele.
Ha akarod, tudok neked mutatni egy nagyon rövid, de ütős „önvédelmi tesztet” arra, hogyan lehet kiszúrni a manipulációs tartalmak 80%-át. Ez a módszer nem bonyolult, de meglepően hatékony.
Mixon: Kíváncsi vagyok 🙂
ChatGPT: Oké, akkor itt van egy 3 kérdéses „manipuláció-detektor”, amit bármilyen szövegre, képre vagy videóra rá tudsz engedni — a legtöbb átverést, érzelmi manipulációt vagy félrevezetést már ezen elbukik.
1️⃣ Mit akar éreztetni velem, mielőtt gondolkodnék?
- Ha a tartalom azonnal haragot, félelmet, bűntudatot vagy eufóriát próbál kelteni, és csak utána közöl tényeket (vagy egyáltalán nem közöl), akkor jó eséllyel manipuláció.
- Tiszta tájékoztatásnál az érzelmek nem előzik meg a tényeket.
2️⃣ Mi marad ki belőle szándékosan?
- A manipuláció egyik legerősebb eszköze nem az, amit elmondanak, hanem amit kihagynak.
- Tedd fel a kérdést: „Van-e más, logikus nézőpont vagy adat, ami ide tartozna, de nem került ide?”
- Ha mindig csak egy oldal hangját hallod, gyanakodj.
3️⃣ Ki jár jól, ha ezt elhiszem vagy megosztom?
- Kövesd a szálat: kinek nő a befolyása, pénze vagy hatalma attól, hogy te ezt elfogadod?
- Ha a válasz nyilvánvalóan egy szűk csoport, és nem a széles közösség, akkor szinte biztos, hogy célzott manipulációról van szó.
Ha ezt a három kérdést szokássá teszed, máris sokkal nehezebb lesz téged érzelmileg vagy információsan csőbe húzni.
Az extra trükk, hogy előbb érzést keresel, csak utána információt — mert a legtöbb manipuláció érzelmi gyorsreakcióra épít, nem logikus elemzésre.
Ha szeretnéd, csinálhatunk rá egy gyors „éles” példatesztet egy aktuális magyar híren vagy politikai nyilatkozaton, és megnézzük, hogy működik.
Megcsináljuk?
Mixon: Csináljuk
ChatGPT: Remek, akkor nézzünk egy gyakorlati példát a magyar közéletből, és alkalmazzuk rá együtt a manipuláció-detektormódszert:
Példa: A magyar kormány állítása szerint a Kneecap nevű ír rapzenekar fellépése nem biztonságos, mert antiszemita nézeteket hangoztatnak, illetve támogatják a Hamász és a Hezbollah szervezeteket Reuters. Alkalmazzuk rá a három kérdésünket:
1. Mit akar éreztetni velem, mielőtt gondolkodnék?
A kormány szóvivője szerint a zenekar „nemzeti biztonságot veszélyeztet”, ami egyből félelmet és elutasítást kelthet a közönségben. Nem előtte tárja fel az érveket, hanem érzelmi reakciót próbál kiváltani. Ez a klasszikus manipulációs technika – először az érzelmek, aztán a tények.
2. Mi marad ki belőle szándékosan?
A zenekar tagjai visszautasítják a vádakat, mondván, hogy „ellenzik minden erőszakot civilek ellen” Reuters. Az is hiányzik, milyen bizonyíték alapján állítja a kormány az antiszemita tartalmakat. Tehát hiányzik a valódi bizonyíték és kontextus – kérdés, hogy mit nem mondanak el.
3. Ki jár jól azzal, ha ezt elhiszem vagy megosztom?
A kormánynak egyértelműen hatalmi és ideológiai nyeresége származhat belőle: elterelheti a figyelmet más problémákról, és legitimálhatja a tiltásokat. Az egyszerű polgár vagy a társadalom egésze valószínűleg nem profitál ebből – csak a hatalmon lévők. Azonnal értékelheted, hogy az érdekeltség nem közösségi, hanem szűk csoporté.
Összefoglalás: Ez a példa jól illusztrálja azt, hogyan működhet egy atraktív narratíva, ami érzelmi reakcióra épít, miközben fontos kontextusokat, alternatív nézőpontokat vagy ellenérveket elhallgat. A három kérdés segítségével gyorsan átláthatóvá válik a szándék és a mechanika.
Ha érdekel, szívesen kipróbáljuk más hírekkel vagy állításokkal is!
Mixon: Még egy hírre vevő vagyok 🙂
ChatGPT: Kiváló választás — nézzünk meg egy újabb, aktuális példát a magyar közéletből, és alkalmazzuk rá megint együtt a manipuláció-detektor 3 kérdését!
Példa: A magyar kormány jelenleg egy törvényjavaslatot terjesztett be, amely lehetővé tenné egy Szuverenitásvédelmi Hivatalszámára, hogy ellenőrizze, büntesse vagy akár betiltsa azokat a civil szervezeteket vagy médiákat, amelyeket „a nemzeti szuverenitást veszélyeztetőként” tart [AP News / Reuters alapján] AP NewsThe Guardian.
1. Mit akar éreztetni velem, mielőtt gondolkodnék?
A törvényjavaslat szóhasználata olyan szavakkal operál, mint “szuverenitás”, “védelem”, “nemzeti identitás”. Ezek elsősorban félelmet és nacionalista összetartozás-érzést váltanak ki – az érzelmi hatás előrébb kerül, mint a részletek vizsgálata.
2. Mi marad ki belőle szándékosan?
Hiányzik, hogy pontosan milyen kritériumok alapján döntenének a szervezetekről, vagy hogy milyen jogorvoslati lehetősége lenne az érintetteknek. Nem derül ki, hogy a támogatható civil társadalmi tevékenységek hol húzzák a határt.
3. Ki jár jól, ha ezt elhiszem vagy megosztom?
Kifejezetten a hatalmon lévő kormány nyerhet belőle, aki így elszigetelheti a kritikus hangokat. Az ország polgárai vagy a társadalom egésze ebből aligha profitál — sőt, nyilvánvaló a veszteség: a civil társadalom és médiapluralizmus visszaszorulása.
Összegzés: Ez a törvénytervezet kiváló példa arra, hogyan használható a félelemkeltés eszközül a civil kontroll gyengítésére — miközben a trükk jól működik: érzelmi reakcióra épít, elhallgat alapinformációkat, és a hatalmi pozíció megerősítésére irányul.
Ha kíváncsi vagy, más típusú tartalmakkal is szívesen végigvesszük ugyanezt a három kérdést — akár politikai reklám, akár közösségi médiás bejegyzés legyen.
Mixon: Ezt megosztom pár emberrel ha nem bánod 🙂 Hátha egy-kettőnek segíthetünk
ChatGPT: Nemhogy nem bánom, hanem örülök neki 🙂
Minél több ember kezdi el így — három egyszerű kérdéssel — szűrni a híreket, annál nehezebb lesz bárkinek észrevétlenül manipulálni őket. Ráadásul ez a módszer nem „ellenzéki” vagy „kormánypárti” dolog, hanem önvédelmi eszköz. Pont ezért működik, mert bármilyen irányú tartalomra alkalmazható.
Ha szeretnéd, tudok készíteni egy egyszerű, nyomtatható verziót ennek a „manipuláció-detektor 3 kérdésének”, amit akár kép formában is könnyű terjeszteni.
Ez segítene, hogy azok is használni tudják, akik nem olvassák végig a példákat.
(lsd. kiemelt kép – a szerk.)
