Örökbefogadás, pilótaképzés, meddőségi és fogorvosi kezelés, nem kevesen Erasmus ösztöndíj révén több hétre, sőt, akár hónapokra is érkeznek Magyarországra külföldiek, de vajon az energiaturizmusból profitálhatnak-e az itteni szállásadók?
A télből a nyárba menekülő turistákat emlegetve mindenek előtt a skandinávok jutottak eddig sokak eszébe, az Európából melegebb éghajlatra, például Thaiföldre utazó svédek évtizedek óta megbízható és nagyszámú, visszatérő vendégkört jelentettek az ázsiai fogadó országoknak.
Miután a covid járvány idején világszerte elterjedt és a korábbinál magasabb szinten maradt a home office, az eddigieknél sokkal többen tehetik meg, hogy távmunkában, otthonuktól távol dolgozva töltsenek el akár hónapokat is.
Az ukrajnai háború kitörése nyomán elszállt energiaárak miatt már nem csak a kellemes időjárás és az olcsóbb élelmiszerárak motiválják az utazókat, hanem a fűtés és világítás tetemes költségének megtakarítási lehetséges is. És ehhez még csak másik földrészre sem kell utazni, a különböző országok tarifái és éghajlati jellemzői közötti különbség a várakozások szerint ténylegesen beindíthatja az energiaturizmust.
Montenegró különleges ajánlattal készül az úgynevezett energiaturistákat megcélozni: azokat az – elsősorban közép- és nyugat-európai – uniós állampolgárokat, akik a téli időszakot olyan országban tervezik eltölteni, ahol az energia nem olyan drága, mint hazájukban.
Az energiaturisták elsődleges célpontja már a Kanári-szigetek, de Törökországban is megemelkedett a speciális okkal, a rezsicsökkentés szándékával utazók, illetve hosszabb időre szállást foglalók száma. Horvátország sem marad ki az üzletből, onnan származó hírek szerint Dubrovnikba például csaknem 60 ezer német vendéget visz egy utazási iroda.
Magyarországon egyelőre nem érzékelik az energiaturisták megjelenését. A több hétre szállást foglalók jellemzően konkrét céllal érkeznek, rendkívül színes az úticélok palettája – közölte a VG-vel Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke.
