Magyarországon nincs gazdája a levegőminőségnek, s nem is történik ezügyben semmi, ha csak nem a bírságokat tekintjük annak, amit az Európai Uniónak befizetünk. És valószínűleg több ezrek halnak meg az országban, mert gyakran 15-20 városban veszélyes a levegő minősége. És a mérések nem is mindig mutatnak reális képet.Budapest bizonyos kerületeiben ugyanis rendszeresen felhalmozódnak a levegőben a szennyező anyagok, ám a külvárosi kerületek levegőjével együtt átlagolva nem tűnik ilyen rossznak.
A budapesti hivatalos levegőminőségi mérőállomások adatait figyelve az érdeklődők megnyugodhatnak: bár olykor itt-ott meghaladja egyik-másik szennyező anyag koncentrációja az egészségügyi határértéket, az év nagy részében megfelelőnek vagy akár kiválónak minősülő adatokat mutat a HungaroMet tíz automata mérőállomása, és a légszennyezés az éves határértéket sem éri el. (Igaz, az Egészségügyi Világszervezet ajánlását mindenhol többszörösen meghaladja.)
Ez a kedvező kép azonban félrevezető, mivel az automata mérőállomások egyáltalán nem reprezentálják jól a budapesti lakóterületeket. Mert miközben Budapest belvárosának jelentős része magas épületekkel körülvett „utcakanyonokból” áll – ahol a HungaroMet szerint is feldúsulhatnak a szennyező anyagok –, a hivatalos mérőállomások kivétel nélkül olyan teresedéseken helyezkednek el, ahol a szennyező anyagok sokkal jobban fel tudnak hígulni. A belváros márpedig százezrek lakó- és munkahelye, és a legszennyezettebb nagy forgalmú utcakanyonokban – ilyen például a Rákóczi–Kossuth-tengely, az Üllői út, a Váci út, a körutak nagy része – is tízezrek élnek és dolgoznak.
