Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is -, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak – hangsúlyozzák a terület szakértői abban az állásfoglalásban, amelyet az Alkotmánybíróság (AB) kérésére állított össze az MTA.
Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója a dokumentumot bemutató szerdai sajtótájékoztatón felidézte, hogy az AB még a Klímatörvénnyel kapcsolatos döntése előtt kérte az MTA szakmai álláspontját két „súlyos kérdésben”.Az első kérdés az volt, hogy milyen főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén az Akadémia.
A második az volt, hogy az MTA álláspontja szerint melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét.
Az ad-hoc szakmai bizottság tagjai Bozó László elnök, az MTA rendes tagja; Bándi Gyula, az MTA doktora; Báldi András, az MTA levelező tagja; Józsa János, az MTA rendes tagja; Oberfrank Ferenc köztestületi igazgató; Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa; Pásztor László, az MTA doktora és Szűcs Péter, az MTA levelező tagja voltak.
Oberfrank Ferenc azt mondta: az AB júniusi határozatából kiderül, hogy nagy súllyal vette figyelembe az MTA elnöki bizottságának állásfoglalását.A jelenkori klímaváltozás hatásairól és az alkalmazkodás lehetőségeiről szóló, hét fejezetből álló tanulmányt bemutatva Bozó László meteorológus hangsúlyozta: az éghajlatváltozás minden kétséget kizáróan a 21. század meghatározó tényezője a társadalomban, az ember és a természet kölcsönhatásaiban egyaránt.
Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb jellemzőjének a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és intenzitásának növekedését nevezte. Mint mondta, Magyarország és a Kárpát-medence, akár az árvizekről, akár az aszályról van szó, mindkét tekintetben veszélyeztetett.