Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke az Indexnek elmondta, hogy az elmúlt 9 és fél évben – a covidos időszakot leszámítva – minden évben az uniós átlag többszörösével nőtt a magyar turizmus. Budapest ma már Bécs sarkában van a régióban és számos mutatóban megelőzte Prágát, Pozsonyt és Varsót is. A budapesti négy- és ötcsillagos hotelek átlagára 121 euró körül mozog, ez a szám Prágában 117, Pozsonyban 103, Varsóban pedig 101 euró, Bécs pedig 10 euróval előzi már csak Budapestet.
Az idei cél az eredetileg 2030-ra kitűzött 20 milliós vendégszám elérése – október 31-én már 80 százalék felett álltunk
– árulta el. A Balaton szeptemberben és októberben is erős növekedést mutatott, ami különösen fontos, hiszen évek óta az a cél, hogy a Balaton ne hathetes, hanem négy évszakos desztináció legyen. „Nem működik, hogy a szolgáltatók hat hét alatt próbálják kitermelni az éves bevételt. Nem a nyarat kell tovább erősíteni, hanem például az őszt. Ezen dolgozunk évek óta, és ezért nőtt októberben a belföldi turisták száma 10 százalékkal a Balatonnál.”
Guller Zoltánt, elmondta: rendkívül fontos volt visszaszerezni a Budapest Airportot. „Felfoghatatlan, hogy valaki eladta az ország kapuját” – fogalmazott érzékletesen, hozzátéve, hogy olyan ez, mintha valaki éttermet üzemeltetne, de eladná a bejáratot egy másik vállalkozásnak, amelyik ráadásul több másik étterem bejáratát is őrzi.A kormány három nagy fejlesztést indít el a repülőtér környezetében:Az egyik a harmadik terminál megépítése, amelynek alapkőletételét jövőre tervezik, és 2035-re készülne el. A bővítés után a reptér kapacitása elérheti a 40 millió utast évente.A másik a reptéri gyorsvasút, amelynek koncepcióját már elfogadta a kormány. A tervek szerint 27 kilométer hosszú pálya épülne a Nyugati pályaudvar és Ferihegy között, a menetidő pedig mindössze 20 perc lenne. A projekt nemzetközi tenderen valósul meg, és nagyjából egymilliárd euróba fog kerülni.A harmadik pillér a közúti fejlesztés, amely a repülőtér elérhetőségét javítaná. A korábbi forgalma alapján koncessziós módon nem érte meg vasutat építeni a repülőtérnek. Most ez a helyzet megváltozott, hiszen 10 millió helyett most 17-18 millió utas fordul meg a Budapest Airporton, és nagyon reméljük, hogy ez a szám ebben az évben megközelíti majd a 20 milliót
Guller szerint Budapest évi 8 millió turistájához képest a Szigeten sátrazók vagy a fesztivál ideje alatt Budapesten és környékén megszállók száma nem éri el az egy százalékot sem.Az MTÜ elnöke szerint a Sziget kempingje körülbelül 21-22 ezer sátrazónak ad szállást, és látnak még némi növekedést a III. kerületi és környékbeli szálláshelyeken, de összességében a magyar turizmus szempontjából nincs jelentős hatása a fesztiválnak. Gerendai úr ennek a vállalkozásnak az eladásából milliárdos lett, azóta pedig tucatnyi luxuséttermet nyitott, van már óriáskereke, homokos strandja és Budapest Parkja is. A vállalkozónak van vitája a fővárosi önkormányzattal, amivel kapcsolatban a kormányzatnak nincsen dolga. Szerinte az is kérdéses, hogy a Sziget Fesztivál üzleti modellje egyáltalán működőképes-e a megváltozott körülmények között. A nagy fesztiválok világszerte bajban vannak. Az emberek a Covid után nem akarnak már százezres tömegben bulizni, a nagy fellépők pedig inkább saját koncerteket adnak, mint hogy fesztiválokon fellépjenek. „A világ megváltozott”.
