Geresdlakot évtizedek alatt belakták a finnek. Ha nyitott szemmel járunk az utcákon, a csengőkön, postaládákon finn neveket fedezhetünk fel, akár még itt-ott egy finn zászlócska is gyanússá teszi: nordikus irányt vett ez a baranyai község.
A magyar vidéken kevés ennyire multikulti falut találni, ahol a 2022-es népszámlálás szerint 4 százalék mondta magát egyéb, nem hazai nemzetiségűnek. Riportunk során egy rakat európai nemzet nevét hallottuk, amiknek fiai és lányai a 700 lakosú Geresdlakra költöztek: Észtországtól Finnországon, Ausztrián és Németországon át Hollandiáig. Az egykori sváb falu a Geresdi-dombság névadója, kőhajításnyira fekszik a Mecsektől. Szó se róla, meglehetősen szép, erdős, hegyes, völgyes környezetben fekszik, de megszólalóink még így se tudták elmondani, mi vonzotta épp ide finnek sokaságát.
Habjánecz Tibor 2006 óta vezeti Geresdlakot polgármesterként, közéleti szereplőként nézhette végig az elfinnesülést. Ez idő alatt az ausztriai, németországi, erdélyi és hazai testvértelepülések mellett három finnországi helységgel is gazdagodott a település kapcsolati hálója. Emellett Finnország sok fontos személyisége ellátogatott már Geresdlakra: a sok nagykövet mellett miniszterek, a parlament elnöke és persze Joulupukki, a lappföldi Mikulás is kétszer. Sokszor nem üres kézzel jönnek a politikusok, kapott már a község óvodai sószobát és kőrisfákat is tőlük.
