A koronakrízis még lomhábbá tette az Európai Unió polgárait az elmúlt három esztendőben. A 2023-ban napvilágot látott nemzetközi, egészségügyi jelentések egybehangzóan azt állítják, hogy heti 150 percnyi sport hónapokkal, évekkel hosszabítaná meg régiónkban a lakosság életét.
Tavaly az EU-ban megkérdezett hölgyek és férfiak 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmiféle sportot nem űz szabadidejében. Rejtély persze, hogy a napi átlag 10 kilométert futkározó pincér, netán bicajozó postás esetében, mit mondanak a dokik? Tény, hogy a 24 év alatti nők sokkal kevesebb időt szentelnek a mozgásra, mint a 74 százalékban legalább heti egy alkalommal sportoló legények. Az egészségügyi szakemberek egyetértésben a szociológusokkal arra hívják fel a figyelmet 2023-ban, hogy a jövedelemmel is összefügg, hogy ki, mennyi időt és pénz áldoz testkultúrára.
Az Európai Unióban – korosztálytól függetlenül – a népesség mintegy kétötöde sportol rendszeresen. Ám az eltérések jelentősek, hiszen például a finn felnőttek kétharmada – hetente többször szaunázva – gyakran kocog, síel, sakkozik. Míg a magyarok, németek futás helyett szívesebben autóznak, úsznak, netán fociznak családtagjaikkal, barátaikkal. Régi tapasztalat, hogy március, április beköszöntével a lusták millióit fogja el a tett vágy, s ha csak pár hétre is, de aktívabbá válnak. Már heti 2-3 órás erdei séta is segíthet leadni a feles kilókat – így az egészségügyi szakemberek.
