2024. június 15. (szombat) 12:09

Így hat ránk a nem megfelelő levegő

Home office

A home office több szempontból is kihívást jelenthet, a munkateljesítményünket azonban egy olyan tényező is befolyásolhatja, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni: ez pedig a levegő, amelyet belélegzünk.
Köztudott, hogy oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot lélegzünk ki, a kilélegzett levegővel pedig hőt és párát is termelünk. Az LG szakértői most összefoglalták, hogyan befolyásolhatja a munkánkat a nem megfelelő minőségű levegő és mit tehetünk azért, hogy mindig részesüljünk a friss levegő előnyeiből.

Tevékenységünktől függően eltérő mennyiségű szén-dioxid áramlik ki testünkből, ülő munka esetén például egy átlagos felnőtt óránként 16 és 25 liter közötti mennyiséget termel. Ha a helyiség szellőzése nem megfelelő, a levegő gyorsan megtelítődik a gázzal: két ember és egy 30 nm-es nappali esetén mindössze alig 1,5 óra szükséges a kritikus 1000 ppm-es értékhez – ez alatt érdemes ugyanis tartanunk a szobában a széndioxid-koncentrációt ahhoz, hogy az ne befolyásolja teljesítményünket.

A Harvard Egyetem kutatása azt vizsgálta, hogy a beltéri levegő összetétele és áramlása befolyásolja-e a munkahelyi teljesítményhez kulcsfontosságú olyan kognitív készségeket, mint az információfeldolgozás, a stratégiai döntéshozás vagy a stresszkezelés. Az eredmények szerint amikor a dolgozók jobb légáramlás, kevesebb illékony kemikália jelenléte és alacsonyabb széndioxid-koncentráció mellett dolgoztak, számos kognitív területen jobban teljesítettek. A legnagyobb különbség az olyan tevékenységek során mutatkozott meg, mint a döntéshozás, a tervezés, a felkészülés és a stratégiaalkotás. A friss levegő tehát segít abban, hogy logikusabban gondolkodjunk, hatékonyabban dolgozzuk fel az információkat és fókuszáltabbak maradjunk.

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) szerint három lépésben javíthatunk a beltéri levegő minőségén. Először is gondoskodjunk róla, hogy minél kevésbé szennyezzük a beltéri levegőt: kerüljük a beltéri dohányzást, a túl gyakori füstölőzést vagy gyertyagyújtást és ügyeljünk arra, hogy a konyha használatakor csukjuk be annak ajtaját vagy legalább kapcsoljuk be a páraelszívót. A konyha az ártalmas illékony anyagok legfőbb forrása, hiszen nem csak a főzés, a sütés és a kenyérpirítás során, de még a konyhai szeméttárolóból és a nem megfelelő élelmiszertárolás miatt is a levegőbe juthatnak ártalmas részecskék.

A második lépés a levegő megfelelő áramlásának biztosítása: az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk. Mivel azonban a kültéri levegő gyakran szintén szennyezett – főleg a fűtési szezonban és nagyobb járműforgalom esetén –, az EPA harmadik lépésként a légtisztítók, légszűrők alkalmazását javasolja.

 

Még több életmód…