Évente 10-12 alkalommal éri el Magyarországot a sivatagi homok, amit akkor észlelünk leginkább, ha magas koncentrációban van jelen a légkörben, és csapadék hatására a poranyag kiülepszik. Legutóbb a szaharai por húsvét hétfőn okozhatott az asztmások, a COPD és egyéb tüdőbetegségben szenvedők számára kínzó tüneteket. A természetes aeroszol részecskéket csak az órákon át tartó folyamatos esőzés képes kimosni a levegőből – mondta az Indexnek Tóth Sándor immunológus.
Hétfőn a délies áramlással érkező meleg levegő jelentős mennyiségű szaharai port hozott a térségbe, országszerte magas (PM10, szálló por) koncentrációban volt jelen az országban. „Bár természetes eredetű, vegytiszta szilícium-dioxidról van szó, ami nem allergizál, de az aerozol, bejutva a légzőrendszerbe, légúti irritációt, köhögést okoz, amit nagyrészt kisöpör a csillószőrös hengerhám, azonban tüdőbetegségben, akár asztmában, COPD-ben szenvedőknél rohamokat okozhat. A szilikózis már népbetegségnek számító foglalkozási ártalom, de minden ember egész életében kisebb-nagyobb mértékben ki van téve olyan apró szemcséknek, amelyek a tüdőhólyagok falán letapadnak, az életkor előrehaladtával ezek mennyisége folyamatosan nő” – ezzel indokolta Tóth Sándor immunológus, hogy az idősebbek érzékenyebben reagálhatnak a porviharokra.
Amikor jön a szaharai homok érdemes minimálisra csökkenteni a szabadban tartózkodást, a sportolást vagy a munkavégzést is ajánlott kerülni. „Az FFP2-es maszk ilyenkor is hatásos védőeszköz, nemcsak a felső légúti fertőzések okozta járványok idején”.A szakember szerint az időszakos záporok nem mossák ki a légköri port, ehhez pár órás masszív áztató eső szükséges.
