Lopják a kutyákat – terjed egy bejegyzés a közösségi médiában. Budakeszin egy reggel azt vették észre, hogy egy nyitott csomagtartójú fekete kombi áll a házuk előtt, és egy férfi a kerítésen át a kutyájukat csalogatja. Az eset kapcsán megkerestük Vetter Szilvia állatvédelmi szakjogászt, akitől megkérdeztük: mennyire szaporodtak el az állatlopások, mit lehet ellenük tenni, hova forduljanak a gazdik, ha bűncselekményre gyanakodnak?
A Budakeszi hírmondó megosztott egy bejegyzést arról, hogy a városban lopják a kutyákat.A mai reggelen a párom azt tapasztalta, hogy egy fekete kombi áll a házunk előtt, nyitott csomagtartóval, és egy férfi a kutyánkat csalogatja a kerítésen keresztül– számolt be a helyi kutya- és macskabarátok közösségi felületén egy kutyatulajdonos. Az önkormányzati hírportál szerint a jelenség és a módszer már országszerte ismert. Valamiféle ürüggyel, javítást vagy szolgáltatást ajánlva bezörgetnek a kertes házakba, majd amíg tulajdonos nem figyel, elviszik a kis testű, fiatal kutyákat. Főleg a tacskók, uszkárok vannak kitéve ennek a veszélynek, de más fajtatiszta, több százezer forintot érő ebeket is lopnak. A kutyák általában szaporítókhoz vagy külföldi tulajdonosokhoz kerülnek. Ezért azt tanácsolják, aki ilyesmit tapasztal, jelentse a rendőrségnek vagy az önkormányzati rendészetnek.
A kutyák eltulajdonításáról, illetve annak gyanújáról sajnos országszerte időről időre lehet hallani, ezért a Budakeszin leírt esetet sem szabad elbagatellizálni – értékelte a történteket az Index megkeresésére Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának vezetője, aki szerint a konkrét körülmények ismerete és hatósági vizsgálat nélkül nem állítható, hogy az érintett személy valóban kutyalopásra készült, általánosságban azonban elmondható, hogy a kutyák jogellenes eltulajdonítása valós kockázat.
Az, hogy az eset szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e, továbbá milyen büntetés szabható ki, az állat értékétől, az elkövetés módjától és az esetleges minősítő körülményektől függ.Az állatvédelmi szakjogász szerint az eltulajdonítás módját külön is vizsgálni kell. Állatkínzás valósulhat meg, ha a gerinces állatot indokolatlanul bántalmazzák, vagy vele szemben olyan indokolatlan bánásmódot alkalmaznak, amely maradandó egészségkárosodást vagy az állat pusztulását okozza. A törvényi tényállás megvalósulásához nem feltétlenül szükséges, hogy ez a súlyos következmény ténylegesen bekövetkezzen. Ha tehát a kutyát az eltulajdonítás során bántalmazzák, fojtják, durván megkötözik, vagy az életét és egészségét súlyosan veszélyeztető körülmények között szállítják vagy tartják, a lopás mellett, azzal halmazatban az állatkínzás is megállapítható. Viszont a lopás önmagában még nem jelent automatikusan állatkínzást: ehhez az állattal szembeni magatartásnak is ki kell merítenie az állatkínzás törvényi feltételeit.
