Már a bő egy esztendővel ezelőtt kezdődött ukrajnai menekülhullám előtt is hatalmas gondot jelentett, főleg a német nagyvárosokban az égető (bér)lakás hiány. Nincs ez 2023-ban sem másként. A szakértők szerint az aktuális infláció annyira megdrágította az építőanyagokat, hogy idén sem lesz elérhető a betervezett 400 ezres új otthon kvótája.
Berlinnek a második világháború kitörésekor bő 4,3 millió – zömében békeszerető! – lakosa volt. A náci korszak elmúltával megcsappant a népesség száma. Bő harminckét esztendővel a német újraegyesítés után, ma 3,8 millió főről szólnak a hivatalos statisztikák. Igaz a nagyszámú ukrán menekült „kicsit” összekuszálta a táblázatokat. A tavasz közeledtével is a Spree-metropolisz Közép-Európa legnépesebb települése. Az ezüst érem a közel 1,9 millió fős Hamburgnak jár. Ott sem könnyű megfizethető „fészekhez” jutni! Dobogós még a – többek közt – kitűnő közbiztonságáról és remek konyhájáról híres München. Az 1,5 milliós bajor főváros mögött a negyedik placcon Köln található. Az 1,1 millió lakosú dóm-city idegenforgalma ott van a tizes germán toplistán! A külföldi egyetemisták is imádják…
Az öreg kontinens közlekedési forgószínpadaként számontartott Frankfurt egyben a pénzügyi élet (egyik) fontos nemzetközi centruma. A Majna-metropoliszt, közel 800 ezer polgárával, szokás a legdrágább „nem milliós” világvárosnak is nevezni. Reptere Európa egyik legforgalmasabb légibázisa, a teher-/posta-fuvarozás jelentős központja. 600 ezernél többen élnek Stuttgartban, Düsseldorfban és Lipcsében. Ezzel a szász település – Kelet-Berlin mellett – a legnépesebb hajdani DDR-es „Stadt”. Bő fél millióan laknak Dortmundban, Essenben és Brémában. Valamint az egykori NDK gyöngyszemének számító Drezdában. A kulturális emlékekben gazdag – ám 1945 februárjában a brit-amerikai szövetségesek által lebombázott – szászországi city restaurált kincsei turisták milliót csábítja a régióba. A 13. legnépesebb német városban, alig kevesebben élnek, mint „Dresden”-ben: Hannovernek mintegy 540 ezer lakosa van.
