Dániától Izlandig 25-45 százalékkal magasabb áron üdülhetünk, mint például hazánkban, avagy Dél-Európában. A spórolósok 2026 derekán is Portugáliába és Görögországba mennek nyaralni. De a volt Jugoszlávia és Törökország strandjai, városai is kedveltek. Perceken belül befejeződik a tanítás az EU legtöbb tagállamában, s az ukrajnai és közelkeleti mészárlás miatt – részben – más desztinációkat választanak idén a turisták. Izrael után Dubaj, Kuvait, Irán stb. idegenforgalma is „bedőlt” és a Jordán Királyságba, Libanonba sem vágyakoznak a békés külföldiek.
Tavaly – 2024-hez képest – 2,7 százalékkal több külhoni vendéget regisztráltak a Nato-tagállam Török Köztársaságban. A 64 millió turista zöme Nyugat- és Közép-Európából látogatott oda. Ám a tartós közel-keleti válság miatt megtorpant a beutaztató turizmus a Földközi-tenger tájain. Idén sokan sztornózták foglalásaikat és a német Külügyi Hivatal {AA} sem javasolja, hogy polgárai az Irakkal, Iránnal, Szíriával szomszédos régiókba {Agrı, Igdır, Van, Şanlıurfa, Mardin, Sırnak, Hakkâri stb.} avagy Libanonba, Izraelbe, Palesztínába látogassanak.
Az ukrán-orosz vérontás kirobbanása óta új trend, hogy a volt Szovjetunió vidékeiről mind többen vakációznak rövidebb-hosszabb ideig Eurázsia napsütötte tájain. Sajtó értesülések szerint tízezrek már ingatlant is vásároltak Törökországban, amit korábban németek, hollandok, britek is megtettek Recep Erdogan „speciális”, kurdokat, politikai ellenlábasokat elnyomó „demokráciájában”. Az NSZK-val azonos lélekszámú {84 millió fő}, ám dupla akkora területű turista paradicsomban aktuálisan 28-30 százalékos inflációról szólnak az ankarai statisztikák.
