A Demokratikus Koalíció (DK) különösen nagy kárt okozó csalás, valamint hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyében – jelentette be az ellenzéki párt EP-képviselője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Dobrev Klára felidézte, szerdán és csütörtökön arról beszélt, hogy az államfő a kétezres évek elején, még ügyvédként, törvényellenesen játszott át magyar termőföldeket külföldieknek.
A DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás ügyvédként 2013. január 14-től 2015. december 23-ig a „földmutyit bonyolító” Agronomia Kft. osztrák tulajdonosainak volt a kézbesítési megbízottja. Ezalatt a kft.-ből kiválással létrejött egy Sopronban bejegyzett, Botanic – Garden nevű cég, amelynek Sulyok Tamás 2014. november 13-tól 2016. február 15-ig szintén a kézbesítési megbízottja volt. Dobrev Klára azt mondta, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 2019. október 4-ig ügyvédként is tevékenykedett, „legalábbis ezt mutatják a közhiteles nyilvántartások”.
Sulyok Tamás azonban 2014. szeptember 27-től alkotmánybíró, 2015. április 1-jétől pedig az Alkotmánybíróság elnökhelyettese lett. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyanakkor egy alkotmánybíró nemcsak ügyvédi, de semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytathat. Két dolgot csinálhat, ami nem összeférhetetlen a pozíciójával: könyvet írhat és egyetemen taníthat. Az államfő a Sopronban bejegyzett cégnél már hivatalban lévő alkotmánybíróként vált kézbesítési megbízottá.Sulyok Tamás „tudatosan, alkotmánybíróként, esküjét megszegve, egy osztrák földmaffiás cég érdekében járt el” – jelentette ki az EP-képviselő.
Aamíg az összeférhetetlenség fennáll, addig egy alkotmánybíró nem vehet fel fizetést és nem járhat el alkotmánybíróként. Úgy fogalmazott, hogy „éveken keresztül olyan alkotmánybírósági határozatok születtek, amelyekben Sulyok Tamás alkotmánybírónak nem is szabadott volna részt vennie, nem szabadott volna szavaznia”.
Sulyok Tamás 2014. szeptember 27. és 2019. október 4. között „a gyanú szerint összeférhetetlenségi okok fennállta miatt nem részesülhetett volna juttatásokban”. Tehát „a gyanú szerint legkevesebb (…) 153 millió 634 ezer 560 forint díjazáshoz jutott hozzá törvénytelenül, s mivel az Alkotmánybíróságnak jelenleg nincsen elnöke, ezért az elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettestől kérte levélben, hogy „követelje vissza” Sulyok Tamástól a több mint 153 millió forintot.
S
