Mintegy 130 ezer veszélyeztetett gyermek, több mint 23 ezer állami gondoskodásban élő fiatal, tartós férőhely- és szakemberhiány, romló intézményi körülmények és mintegy 800 tartósan szökésben lévő gyermek. Nyilvánosságra hozták a magyar gyermekvédelmi rendszer állapotáról készült, több mint kétszáz oldalas jelentést. A kormány az eredményekre reagálva 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogramot indít.
Három hónapon át vizsgálták a magyar gyermekvédelmi rendszer működését. A Gyurkó Szilvia vezette Gyermekvédelmi és Gyermekjogi Államtitkárság munkatársai 12 vármegyében 18 intézményt kerestek fel, mintegy félezer szakemberrel és az ellátásból kikerült fiatallal beszéltek, emellett 750 oldalnyi korábbi jelentést és dokumentumot dolgoztak fel. A vizsgálat eredményeit összefoglaló, mintegy 220 oldalas dokumentumot szeptember 12-én hozták nyilvánosságra.
Magyarországon több mint 1,6 millió gyermek él. Közülük csaknem 130 ezret – vagyis közel minden tizenkettedik gyermeket – veszélyeztetettként tartanak nyilván. A veszélyeztetettség mögött sokféle ok állhat: bántalmazás, elhanyagolás, szerhasználat, súlyos nevelési problémák, illetve a szegénységgel összefüggő lakhatási és szociális nehézségek. Jelenleg mintegy 23 ezer gyermek és fiatal él állami gondoskodásban. A jelentés szerint az ellátórendszer egyre nehezebben képes megbirkózni a feladattal.
A befogadó intézmények férőhelyei megteltek, folyamatosan nő a munkaerőhiány, hiányzik a dolgozók megfelelő szakmai és mentális támogatása, egyes épületek és eszközök állapota pedig már az ellátás biztonságát is veszélyezteti.
A férőhelyhiány az egyik legsúlyosabb probléma
2025-ben már 1341 gyermek várt megfelelő elhelyezésre. A rendszerben dolgozók szerint közben az ellátásba kerülő gyerekek állapota is egyre rosszabb: több közöttük a komoly pszichés problémával, függőséggel vagy más speciális szükséglettel élő fiatal, miközben éppen a kezelésükhöz szükséges szakemberekből és intézményekből van hiány.
A vizsgálat során olyan esetekkel is találkoztak, amelyek túlmutatnak a statisztikákon. Gyurkó Szilvia a jelentés bemutatásakor egy olyan gyermek esetéről is beszélt, aki egy éven keresztül rühességgel küzdött, és végül le kellett vágni a haját. Az államtitkár szerint egyes térségekben már „ellátási sivatagok” alakultak ki: papíron létezik a gyermekvédelmi ellátás, a szükséges szolgáltatás azonban a gyakorlatban nem vagy csak nagyon nehezen érhető el.
Különösen súlyos adat, hogy jelenleg körülbelül 800 állami gondoskodásban lévő gyermek van tartós szökésben. Ők hivatalosan továbbra is a gyermekvédelmi rendszer részei, a gyakorlatban azonban az ellátórendszer nem tudja őket megtartani és megfelelően gondozni. A nevelőszülői hálózat közben szintén zsugorodik. A bemutatott adatok szerint mintegy négyszázzal csökkent a nevelőszülők száma, miközben egyre több olyan gyermek kerül a rendszerbe, akinek speciális ellátásra lenne szüksége.
Nem most derültek ki először a problémák
A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a gyermekvédelem gondjai nem egyik napról a másikra alakultak ki. A mostani vizsgálat készítői 750 oldalnyi korábbi dokumentációt is feldolgoztak. A kormány közleménye szerint a problémák jelentős része korábban is ismert volt a döntéshozók előtt. Ugyanakkor a közlemény szerint 16 éve nem történt olyan országos vizsgálat, amelynek során személyesen kérdezték volna meg az állami ellátásban élőket és az ott dolgozó szakembereket a rendszer működéséről. A dokumentum ezért nem pusztán egyes intézményekben történt visszaélésekről szól. A férőhelyhiánytól a szakemberhiányon és az alacsony béreken át a jelzőrendszer működéséig rendszerszintű problémákat ír le.
9,5 milliárdos azonnali program indul
A jelentés közzétételével egy időben a kormány 9,5 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot jelentett be. Mintegy 6 milliárd forintot közvetlen szakmai programokra, további 3,5 milliárdot technikai és intézményi fejlesztésekre fordítanak. A tervek szerint 184 új vagy új funkciót kapó férőhelyet hoznak létre, 15 speciális gyermekotthonban pedig további 120 gyermek ellátását erősítik meg. Bentlakásos addiktológiai rehabilitációs programot is indítanak szerhasználó gyermekek számára, és külön mentális támogatást ígérnek a gyermekvédelemben dolgozóknak. A kormány emellett kétlépcsős béremelést tervez az ágazatban. Ennek pontos mértékét egyelőre nem közölték, az első emelést azonban még az idei őszre ígérik.
Törvénycsomag is érkezik
Magyar Péter miniszterelnök a jelentés bemutatásakor azt mondta: a kormány a következő héten gyermekvédelmi törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlésnek. A bejelentett intézkedések között szerepel a kiskorúak számára hozzáférhető explicit szexuális, kizsákmányoló vagy manipulatív tartalmak szabályozásának szigorítása, valamint a közterületi reklámokra, politikai hirdetésekre és médiatartalmakra vonatkozó előírások módosítása is.
A kormány az örökbefogadás szabályain is változtatni kíván, és külön intézkedéseket ígér a kórházakban tartósan maradó, állami gondoskodásra váró csecsemők helyzetének rendezésére.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy feloldják a gyermekvédelmi intézmények nyilvánosságát korlátozó korábbi gyakorlatot, és a jövőben nyilvánosságra hozzák a feltárt visszaéléseket.
A jelentés nyilvános – az intézkedések eredménye később mérhető
A gyermekvédelem helyzete az elmúlt években többször került a magyar közélet középpontjába, különösen a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának ügye és az ahhoz kapcsolódó kegyelmi botrány után. A most közzétett vizsgálat azonban jóval szélesebb képet mutat: nem egyetlen intézmény vagy egyetlen visszaélés történetét vizsgálja, hanem azt, hogyan működik maga a rendszer.
A 220 oldalas jelentés nyilvánosan hozzáférhető, így annak megállapításai ellenőrizhetők és a következő időszakban szakmai vita tárgyává válhatnak. A kormány által most bejelentett intézkedések eredményességéről viszont értelemszerűen még nem lehet mérleget vonni.
