Lannert Judit, oktatási miniszter szerit az „új NAT-nak be kellene hoznia az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket és a digitális műveltség helyett sokkal inkább a médiaműveltséget.” Szerinte az új NAT megalkotása „egy sok szakember bevonásával hosszabb időt igénybe vevő folyamat lesz, és a végeredménynek a 21. századra kell hasonlítania, ami az én elképzelésem szerint azt jelenti, hogy az új tartalmaknak sokkal integráltabban, tehát nem ennyire szétaprózott tantárgyakban kell megjelenniük.”
Változhatna az oktatás a kisiskolások esetében, „– és ezt már akár ősztől is be lehet vezetni – nem kell a kis alsósoknak 45 percet bent ülniük egy tanórán, mert lehet, hogy csak 20 percig bírják, és akkor menjenek ki az udvarra, játsszanak, a következő alkalommal pedig bent maradnak 50 percig, ha bírják.” Lannert – aki nemrég a tankönyvekről is nyilatkozott – szerint ugyanakkor, hogy az értékeléshez hozzá kell nyúlni, és nemcsak az osztályzás, hanem az AI miatt is. Egyre értelmetlenebb azt számonkérni a gyereken, hogy be tudja-e biflázni a dolgokat. Tehát azt gondolom, hogy a gondolkodás folyamatát kell értékelni, ami minden gyerekben ott van. Nem a végeredmény az érdekes, amire ma a jegyet kapják a gyerekek, hanem az, ahogy eljut a probléma megoldása során A-ból B-be.
Előbb-utóbb „a tankerületek vezetői is le lesznek cserélve. Ez folyamatosan zajlik. Most 450 igazgató pályázatához bekértem a tantestület véleményét, annak alapján majd lesz valamilyen döntés. Most átvilágítjuk a Klebelsberget és a tankerületeket, és lehetnek olyan vezetők közöttük, akiket rögtön leváltunk. (…) A mostani igazgatók nagy része lojalitás alapon lett kiválasztva. Az új elvárások szerint újra pályáztatjuk az intézményvezetőket, és akkor remélhetőleg egy részük már valódi vezetőként fog funkcionálni. Ez biztos nem rögtön fog bekövetkezni, mert ezt meg kell támasztani vezetőképzéssel.”
