Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén Budapesten ismét nagy sikerekről számolt be, ám még így is ellentmondásban keveredett saját magával.
Orbán nem hiszi, hogy a világnak van olyan vezetője, aki azzal kel és fekszik, hogy vajon hogyan tudna segíteni a magyaroknak, ugyanis „a magyarok csak saját magukat tudják kisegíteni a bajaikból, és csak saját maguk tudnak kezdeményezni olyasmit, ami nekik fontos. A különbség az, hogy ezt most nem ellenséges érzületekkel fogják fogadni Washingtonban, hanem kifejezetten támogató és baráti reflexekkel”.
Ez eddig rendben volna, de két perccel később már abbéli reményének adott hangot, hogy Trump hatalmas gazdasági mankót ad majd nekünk, Emire semmi esély, hiszen az adminisztráció nem azt nézi majd. hogy hányszor veregették egymást hátba Mar de Lagoban, hanem hogy Magyarország szembe megy a nyugati világgal, Kínával és Oroszországgal barátkozik.
Orbán jelentős esélyt lát egy olyan amerikai-magyar megállapodásra, amiben nemcsak a „részben a múltban elrontott ügyeket” rendezik, hanem „technológiai értelemben komolynak tekinthető területeken” is erős gazdasági együttműködést alakíthatnak ki. Olyan előnyöket is remél az amerikai választási eredménytől, amelyek nem maradnak meg a nagypolitika diplomáciai magaslataiban, hanem a mindennapokban is érzékelhetőek lesznek a magyar választópolgárok számára. Nos, ez nem több délibábnál és aligha hiszem, hogy ezt Orbán ne tudná…
