Magyarországon korábban még sosem feltárt, a középkori török elit körében használatos aranyozott evőeszközök is előkerültek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül az idén nyáron újraindult terepi kutatások során – jelentették be szombaton a szigetvári várban.
Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője a Zrínyi-napok keretében tartott szakmai rendezvényen közölte:a türbével kapcsolatos kutatások a törökök és a magyarok Már 2013-ban elkezdődött a környéken a szulejmáni sírkomplexum felkutatása, melyet 1903 óta hiába kerestek a kutatók. A kutatást kezdetben a török kormány támogatta a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei is.
A helyszínt 2014-ben sikerült azonosítani, 2015-ben pedig feltárták a türbe épületének, később a mellette álló dzsáminak, a halveti dervisek kolostorának maradványait, illetve a zarándokszállás, a katonai barakk és a palánkerődítmény romjait is sikerült fellelni.
Már a vizsgálatok korábbi szakaszában kiderült, hogy az 1573-76 között épült komplexum és erőd környezetében a későbbiekben egy jelentős városias település épült fel, amelynek lakói feltehetően a Balkánról érkező muszlim és keresztény telepesek voltak. Az idei vizsgálatok azzal a céllal indultak meg a nyáron, hogy meghatározzák az egykori oszmán település kiterjedését, szerkezetét, jellegét, ezzel is támogatva, hogy egy régészeti park tervezéséhez adatok, támpontok álljanak rendelkezésre.
A vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg – mondta Pap Norbert.
A kutatások azt mutatják, hogy a szulejmáni sírkomplexum körül elterülő, a 16 század második felében létrejövő zarándokváros, Turbék a kor viszonyai között igen jelentős, a korabeli Szabadkához, Kecskeméthez mérhető nagyságú, 70-80 hektáros, laza beépítésű település volt. Valószínűleg egészen a 18. század eleji eltűnéséig álltak az oszmán kori városban a téglából épült épületek, de a törökök kiűzése után az építőanyag-szükségletek miatt elbontották a létesítményeket.
A kutatások során a mindennapi élet sok nyoma került elő, így szép megmunkálású, értékes és ritka darabok, közöttük ékszerek, két arany- és több ezüstpénz is. Az egyik egy genovai aranydukát, a másik török aranypénz, de nagyszámú török és Habsburg, ezüstből készült érmét is rejtett a föld.
Magyarországon eddig még nem fellelt, inkább csak a birodalmi központra jellemző tárgyak is előkerültek, így asztali étkezőkészlethez tartozó, a korban igen ritka, kifejezetten csak az elit körében használt oszmán evőeszközök maradványai is. Ezek azt mutatják, hogy Turbékon rendszeresen megfordultak az oszmán birodalmi elithez tartozó személyek is.
A szigetváriak közül többen bekapcsolódtak a kutatásba, és a tárgyak megtalálásában fontos szerepet játszott a helybeli Bencsik Róbert fémkereső, aki műszeres munkájával számos lelet előkerítését segítette.
A szakember szerint a terület mérete miatt a feltárások szinte végtelen ideig eltarthatnak, így egy, a helyszínen tervezett majdani múzeum időről időre képes lehet a megújulásra, a környéken folyó munkák pedig folyamatosan segítik a magyar és külföldi történész, régész hallgatók képzését is.
Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy az utóbbi 10-15 évben több milliárd forintnyi fejlesztés történt a szigetvári emlékek megőrzése, fejlesztése érdekében. A vár ostromának 450. évfordulóján együtt emlékeztek magyarok és törökök, teljes rekonstrukción esett át a vár, látogatóközpont létesült a várkertben, a kazamatákban pedig közösségi terek létesültek – sorolta.
Gülsen Karanis, a Török Köztársaság budapesti nagykövete örömét fejezte ki, hogy magyar és török kutatóknak köszönhetően lelték meg egy évtizede I. Szulejmán, az oszmán birodalom leghosszabb ideig uralkodó vezetőjének sírját, és, hogy az elmúlt időszakban folytatódhattak a feltárások és a török kori településsel kapcsolatos vizsgálatok.
