Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén visszautasította a Fidesz és a KDNP képviselőinek az Alaptörvény módosítására vonatkozó indítványait. Magyar Péter szinte azonnal kommentálta a döntést. „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát.Az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az Alaptörvény alapján az AB az Alaptörvény módosítását „csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”. Ezt a korlátot egyébként egy korábbi fideszes módosítás építette bele az Alaptörvénybe. Az AB emiatt csak azt vizsgálhatta, hogy a módosítást szabályosan fogadták-e el, annak tartalmát nem. „Másképpen szólva nincs lehetőség arra, hogy az Alkotmánybíróság a módosításokat tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel” – írták az indoklásban.
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén az Alaptörvény-módosítás három legvitatottabb intézkedését vizsgálta a Fidesz-KDNP beadványából:
Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszűnését;
a képviselők választhatóságának időbeli korlátozását;
az alkotmánybírók megbízatásának megszűnését és az ehhez kapcsolódó korhatár-korlátozást.
A Sulyok Tamás megbízásának megszűnéséről szóló döntéshez több alkotmánybíró, többek között Polt Péter és Handó Tünde is ellenvéleményt fűzött. Polt Péter azt írta, hogy nem támogatta a döntést, mert álláspontja szerint az indítványt érdemben el kellett volna bírálnia az Alkotmánybíróságnak.
A képviselők választhatóságának időbeli korlátozását sem vizsgálta érdemben az Alkotmánybíróság. Az erről szóló döntésben azt írták, a fennálló alkotmány berendezkedés, azaz a hatályos Alaptörvény értelmében az Alaptörvény tartamának meghatározása és módosítása kizárólagosan az Országgyűlés feladata, az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre az alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére és felülvizsgálatára. Ha valamit a képviselők kétharmaddal megszavaztak, és ezzel az Alaptörvény részévé vált, „fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani. Ellenkező esetben ugyanis az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve, az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át, és a felülvizsgálat során az Alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené” – írták.
Polt Péter, Handó Tünde és Horváth András alkotmánybírók ehhez a döntéshez is különvéleményt fűztek. Handó és Horváth András is azt írták, hogy szerintük az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna semmisíteni a képviselői mandátumkorlátra vontakozó új szabályt. „Ezek a rendelkezések nyilvánvalóan nem felelnek meg a jogi norma minimális eljárási, formai követelményeinek. Ezért e rendelkezések alaptörvény-ellenesek” – írta például Handó Tünde egy hosszas jogfilozófiai érvelés után.
Az Alkotmánybíróság a harmadik pontban, az AB-tagok életkori korlátjának ügyében is a fenti okok miatt utasította vissza az ellenzéki képviselők beadványát, és a döntéssel ugyanúgy Polt Péter, Handó Tünde és Horváth András nem értett egyet.
Ezeket a pontokat már az Alkotmánybíróság múlt csütörtöki ülésén is napirendre tűzték, de akkor azonban végül csak a kekvák ügyében hoztak döntést. A Fidesz és a KDNP a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről szóló módosítás ellen is azzal érvelt, hogy az érintett rendelkezés nem a jövőre vonatkozik, hanem a hatálybalépéskor már működő, azonosítható alapítványokra alkot szabályt.
Az Alkotmánybíróság abban az ügyben is érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az ellenzéki képviselők indítványát, az Alkotmánybíróság ugyanis egy korábbi fideszes módosítás óta az Alaptörvény-módosításoknál csak az eljárást vizsgálhatja, a tartalmat nem.
