2024. május 18. (szombat) 21:43

Az állam elinflálja az adókedvezményeket

Nem szünteti meg, csak éppen csúnyán elinflálja az állam a legtöbb adókedvezményt és támogatást. A családi pótlék összege 15 éve változatlan, de olyan kedvezmény is akad, amelyik több mint 25 éve nem emelkedett, és a negyedét sem éri már annak, mint a bevezetéskor. – írja a 24.hu.

Az egyszer már bevezetett támogatások kivezetésétől minden kormány tart a népszerűségvesztés miatt, nehéz költségvetési helyzetben viszont kapóra jön a magas infláció, ami csendben, de nagyon gyorsan képes csökkenteni az állam terheit. Nem kell megszüntetni a támogatásokat, elegendő nem emelni a mértéküket, így azok elértéktelenednek maguktól is az évek során.

Ez történik most Magyarországon is a rekord magas infláció miatt. 2023. januárjában már 25,7 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az elemzők egyre biztosabbak abban, hogy az idei infláció még a tavalyi 14,5 százalékos átlagnál is magasabb, akár 18 százalék feletti is lehet.

A családi pótléknál is vannak nagyobb vesztesek
Ez pedig azt is jelenti, hogy azok az adókedvezmények és támogatások, amelyeket évekkel ezelőtt bevezettek, és azóta sem emelték a mértéküket, egyre kevesebbet érnek. 2022-ben és 2023-ban valódi értéküknek egyharmadát elveszíthetik.

Az elértéktelenedő állami támogatás leglátványosabb példája a családi pótlék, amelynek az összege 2008 óta változatlan.
Az egy gyereket nevelő kétkeresős családok 12 200 forintot kapnak havonta, ez a minimum. A legtöbbet a tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket egyedül nevelő szülők kapják, ennek összege 25 900 forint. 2008 és 2022 között a KSH adatai szerint az átlagos infláció összesen meghaladta a 75 százalékot, emiatt a családi pótlék egykori 12 200 forintos alsó összege ma már kevesebb mint 7 ezer forintot ér, a legmagasabb kiemelt támogatás értéke sem éri el a 15 ezer forintot 2008-as árakon számolva.

Nem a családi pótlék azonban a rekorder az elinflálásban, vannak olyan támogatások, amelyek összege még régebb óta változatlan. Az aranyérem a lakástakarékpénztárnak jár, amelynek támogatását 2018 októberében szüntette meg a kormány. Az ilyen megtakarításokra 30 százalék, maximum évi 72 ezer forint támogatás járt, és jár a mai napig abban az esetben, ha valakinek 2018. október 16. előtt megkötött, még le nem járt szerződése van. Ezt a támogatást 1997-ben vezették be, az akkori 72 ezer forint most már kevesebb mint 17 ezer forintot ér. A lakástakarékok helyett most a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK) kapnak támogatást, ennek mértéke jóval nagyobb, havonta akár 25 ezer forint – évente 300 ezer forint – lehet.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) maximálisan igénybe vehető adókedvezménye is régebb óta változatlan, mint a családi pótlék összege. 2006 óta maximum 100 ezer forint kérhető vissza a személyi jövedelemadóból az előző évi befizetések után (illetve a 2020 előtt nyugdíjba vonulóknál 130 ezer forint lenne a maximum, ha van olyan szja-befizetésük, amiből vissza tudják igényelni). Az azóta eltelt 16 évben viszont ez a kedvezmény megfeleződött, az akkori 100 ezer forint most már 50,8 ezer forintos sem ér reálértéken.

Családi adókedvezmény, első házasok – mindenki rosszabbul jár
A nyugdíj- és egészségpénztárak hozzájutottak 2014-ben egy kis előnyhöz, a korábbi adóvisszatérítési limitet ekkor emelték meg az esetükben 150 ezer forintra. Ugyanettől az évtől igényelhetnek vissza 20 százalék, maximum 130 ezer forintnyi visszatérítést a nyugdíjbiztosítást kötők az éves díjbefizetésük után. Az akkori 150 ezer forint vásárlóértéke mára 110 ezerre csökkent, a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének maximuma is csak 96 ezer forintot ér már, több mint a harmadát elvitte az infláció.

Hasonló mértékben veszített az értékéből az első házasok adókedvezménye, ők havi 5 ezer forintot kaphatnak két éven át 2015 óta. Az az ötezres 2022 végére 3684 forintot ért már csak.

A családi adókedvezmény lehet a legkomolyabb tétel, amely csökkenti a befolyó személyi jövedelemadó és járulék összegét, ennek a mértéke sem változott a kétgyermekes családok kivételével gyakorlatilag a 2010-es bevezetés óta.
Egy gyerekre 10 ezer forint igényelhető vissza havonta, az a tízezres viszont 2022-ben már csak 6300 forintot ért, az idén pedig várhatóan már 5500 forintot sem. A három gyerek után visszakapható 99 ezer forint (három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forint jár) értéke 62 ezer forint körül volt tavaly, az idén pedig 55 ezer forint alá csökkenhet. Azoknak a családoknak, akik tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelnek, az idei évtől további 10 ezer forint családi adókedvezmény jár.

A kétgyermekes családok a bevezetéskor gyermekenként 10 ezer forintos adókedvezményt kaptak, amelynek az összegét 2016-2019 között évről évre emelték, végül gyermekenként 20 ezer, összesen 40 ezer forint lett a havonta visszakapható közteher. 2019 óta is csaknem 30 százalékot emelkedtek az árak, így az a 40 ezer forint is közelebb van már a 30 ezerhez értékét tekintve, az év végére pedig még kevesebbet fog érni a boltokban.

A 2006-ban indult életkezdési támogatás összege is csak egyszer emelkedett. 2007-től 40 ezerről 42,5 ezer forintra növelte az állam azt a pénzt, amelyet a kincstár az újszülöttek számára ad, és amit a kincstári Start Értékpapírszámlán Babakötvények vásárlásával a szülők kiegészíthetnek. A kezdeti támogatás az idén már nagyjából csak a felét éri a 2007-es összegnek, csupán az a szerencse, hogy a babakötvény, amivel ki lehet egészíteni, követi az inflációt, és tartja az értékét.

Még több ITTHON…